( gergov | 2021. 08. 09., h – 10:20 )

Majd valaki, aki jobban ert hozza nalam megcafol vagy megerosit, de szerintem ott a hiba a gondolatmenetedben, hogy a tengert gondolatban egysegesen kezeled. Ezzel szemben a  kozelmultban a sarkkorok kozeleben, ahol hideg a viz nott a CO2 felvetel, igy a savassag is, az egyenlito kornyeken pedig csokkent, effektive kibocsatas tortent. Amennyire en tudom, ez a ket folyamat egyuttesen egy netto felvetel novekedesre jon ki.

A masik gondolati hibad, hogy latszolag kizarolag a CO2-t tekinted a klimavaltozas hajtoerejenek, pedig ebben a topicban (amit Hevi annyira fajlal, hogy nem olvastam vegig) is szerepel, hogy a rendelkezesre allo adatok alapjan a felmelegedesek tobb esetben is megeloztek a CO2 koncentracio emelkedeset. Tobb ilyen valtozas is egybeesik a Fold palyajanak vagy forgastengelyenek minimalis valtozasaival, vagy epp a nap energiakibocsatasanak mostani modellek alapjan akkoriban valoszinu megnovekedesevel. A melegebb klima aztan a CO2 koncentracio novekedesehez vezetett, ami meg mar pozitiv visszacsatolaskent mukodott.

Mas esetekben, amikor a CO2 koncentracio emelkedese megelozi a felmelegedest, vulkani tevekenyseget lehet sejteni a hatterben.

Szoval osszefoglalva: a Fold klimaja sok tenyezotol fugg, melyek kozul nemelyik negativ, nemelyik pozitiv iranyba modositja az atlaghomersekletet. Ezek a tenyezok egyuttesen vagy netto.felmelegedeshez, vagy lehuleshez vezetnek. A CO2 mennyisege csak egy ezen tenyezok kozul, ami felfele mutat. Ebbol az elmult ket evszazadban az emberiseg jelentos mennyiseget juttatott a legkorbe, ezzel parhuzamosan a homerseklet korabban nem tapasztalt sebesseggel novekszik, mikozben a tobbi befolyasolo tenyezoben nem igazan figyeltek meg valtozast. Persze lehetseges, hogy van valamilyen folyamat a jelenseg mogott, amirol nem tudunk, de akkor az erdekes modon a multban egyaltalan nem, vagy csak nagyon lassan mukodott.