A WHO szerint mostanáig világszerte 772 838 745 ismert COVID-betegből 6 988 679 halt bele a betegségbe és/vagy a szövődményeibe.
Tavaly decemberig 5 db hullám volt, újabb adatot nem találtam, de azóta biztos volt legalább még egy.
Ez azt jelenti, hogy hullámonként átlagosan 128 806 458 megbetegedés és 1 164 780 haláleset történt világszerte, ami azt jelenti, hogy a WHO statisztikái szerint kb. 0.9%-os eséllyel hal bele a COVID-ba, aki elkapta.
A Föld lakossága jelen pillanatban 8 079 601 179 fő, 2019-ben 7 764 951 032 fő volt; nyugodtan számolhatunk átlagosan kerek 8 milliárddal.
Ez azt jelenti, hogy a WHO statisztikái szerint kb. 1.6% esély van arra, hogy az ember elkapja a COVID-ot és kb. 0.0145% esély arra, hogy belehaljon, azaz 100 000 emberből kb. 14.5 hal bele.
Az influenza halálozási rátája 100 000 főből 12.6, azaz 0.0126%. Tehát a COVID átlagos halálozási rátája alig haladta meg az influenzáét.
Hogy ez mennyi lett volna vakcinák nélkül?
A Wikipedia görbéi szerint a halálozások száma - és vele a halálozási ráta is - hullámzóan stagnált, illetve időnként kiugrott. (Az influenza halálozási rátáit mindenesetre így se nagyon haladta meg.) Hiába oltottak be egyre több-és-több embert, a ráta összességében nem változott...pedig állítólag variánsról-variánsra, hullámról-hullámra egyre gyengült maga a vírus is.
A halálozások száma - és vele együtt a ráta is - 2022 február végén - az orosz invázió kezdetekor, tkp. egyik pillanatról a másikra - bezuhant és úgy is maradt, pedig azóta a vakcinálás mértéke is elég erősen visszaesett.
Egyszóval a vakcinák jó esetben minimális mértékben, vagy leginkább egyáltalán nem segítettek a dolgon (pont, ahogy az influenza-vakcinák se szoktak), rossz esetben pedig még rontottak is rajta.
