Jó, a 0 az kötői túlzás volt, de az összképet nézve igaz. Az első Intel proci, a 4004-es még 10 000 nm-en készült. A 8086/8088 meg 3000 nm-en és 29 ezer transzisztor volt benne. Erről a szintről nagyokat lehetett előreugrani, egy korai 286-os már 1500 nm-es volt, ami csak 50%-os csökkenés, de valójában sokkal nagyobb ugrás, mint mondjuk 65 nm-ről 32-re ugrani. A 286-osban a tranziszorszám is megnégyszereződött. Ekkor még könnyű volt látványosan előre lépni, valami nagy optimalizációs pontot (pl. cache) vagy extra funkciót bevinni (FPU). A mai 64 bites, 5-7 nm-es, 13 milliárd transzisztorból álló prociknál már nem tudsz ilyen látványos fordulatot bevinni, illetve egyre kisebb a fejlődés, minden apró fejlesztés, meg előrelépés drága befeketetést igényel, amit úgy fizettetnek meg, hogy évenként hozzák ki, adják el az új gent, hogy a gigászi fejlesztési költségek visszajöjjenek.
Már a magok számát sem tudják növelni, a frekit sem, mert csak a fogyasztás-melegedés szalad el vele, GPU-t (ami akkor nagy dobás volt) máris tartalmaz a legtöbb proci, így nem tudnak mit kitalálni. Minden trükköt ellőttek már, egyre nehezebb előrelépni.
A HDMI elavulását úgy értettem, hogy ha valami 4K-s monitort veszel, vagy 120 Hz kell, pláne több kimeneten, akkor a régi verziós HDMI durván belimitál. A NVMe is gyorsabb azért, mint a SATA3, nem csak a szekvenciális átvitelben, de késleltetésben, random IOPS-ban, meg RAM cache-elhetőségében, műveletek számának párhuzamosításában (ahol a SATA3 limitált 32 művelet per sor-ra, míg az NVMe-nél ez 65 ezer). Azért az USB 3.1, 3.2, 4/Thunderbolt is előrelépés, ha mondjuk külső SSD-t csatlakoztatsz a gépre. Vagy egyes esetekben fontos a GPU Vulkan-támogatása.
A MS valóban tollvonásra avultat el mindent, nem csak a 8. gent avultatják majd el, most a Win11-gyel a Threadripper 1950X-et elavultatták, ami egy 16 magos, 32 szálas, majdnem összesen 42 mega cache-es, 4 GHz-re képes proci, 60 (!!!) PCIe-sávval, 4 sávos, ECC-s memóriavezérlővel, AVX2 és egyéb modern utasításkészletekkel (csak az AVX512-őt nem támogatja), de ez a MS szerintem már elavult, megette az idő meg a Spectre/Meltdown sérülékenységek foltjainak a vasfoga, be van lassulva. Félre ne érts, mai szemmel nézve már nem nagy szám (főleg a cache meg az egy szálas teljesítmény, IPC), de ma is felveszi a versenyt sok mindenben a legmodernebb procikkal (főleg, ha jól párhuzamosítható feladatokkal használod), de a MS szerint elavult. Közben meg a fos Celeron N, az nem, mert az a partnerük, az Intel terméke, és még szutyok tabletekben, meg alsó kategóriás Chromebook-okban el akarják adni.
Ez ellen azt tudod tenni, hogy nem használod a MS szutykait. Akkor neked semmit nem tudnak elavultatni, sem most, sem a jövőben. Persze, most vadul operálnak mesterséges elavultatással, mert pont a hozzád hasonló felhasználók helyzetét használják ki, hogy nem tudjátok a Windowst elengedni, és így a markában vagytok, ki vagytok neki szolgáltatva, és nagyon sokan vagytok. Egy linuxos veterán már nem csak az XP-n, hanem ezeken a MS-os lépéseken (mesterséges elavultatás, kikapcsolhatatlan telemetria, reklámok elhelyezése a rendszerben, kötelező online fiók), meg sérülékenységes, ransomware-es híreken is röhög, meg azon, hogy fültámogatást kapott az Intéző, végre van rendes terminál meg SSH kliens beépítve a Windowsba, meg natív hypervisor (amin a WSL is alapul), meg sötét témát és unixos sorvégeket támogat a Notepad, és behozoták a pkzip-től eltérő archívumok alapértelmezett támogatását, virtuális asztalt, tilingot, középre igazított dokkot, winget csomagkezelőt, stb.. Linuxon már évtizedek óta elérhető mind, de olyan szinten, hogy a legtöbb mainstream disztró alapértelmezetten az alaptelepítéssel szállítja is, a többin meg akár grafikus csomagkezelővel 1-2 kattinttással, netes keresőzés, szutyok weboldalakról történő letöltéssel kockáztatás nélkül is telepíthető.
Az is gyakori, hogy amit tudna is a Windows, sok esetben extra fizetőssé van téve, pl. több processzoros támogatás, csoportházirend, domainkezelés, offline fiókkal használat, egész lemezes titkosítás (Bitlocker), és társai, ahhoz, hogy ezt megkapd, meg kell venni a drágábbik Pro verziót, vagy valami enterprise vagy ultra drága szerver kiadást, míg Linuxon ezek ingyenesek.
Persze ez nem csak a MS-ra igaz, az összes nagy multira. Lásd. ahogy az IBM felvásárlása után a Red Hat próbál forráskódot bezárni, mindent fizetőssé tenni, meg a Canonical is saját gyártású bloat-okkal (Snap) és subscription reklámokkal (Ubuntu Pro reklámozása apt-ban), Amazon kémprogrammal (ez rövid ideig élt, de nagy botrány volt belőle), 32 bites lemezképek és tárolók elkaszálása, X.org mesterséges elavultatása, de most játszadoznak a gondolattal, hogy immutable alapra helyezik a disztrót (amire mindent csak konténerizált Flatpakként vagy Snapként tehetsz fel), vagy a procikövetleményeket emelik meg x86_64 level3-ra, ezt még nem egészen döntötték el, de szövögetik már a következő sötét tervüket. Ezeket jobb elkerülni Linux fronton is, a multik minden vonalon kapzsik, a saját érdekeiket nézik, nem a felhasználóét.