( kikadff | 2024. 03. 22., p – 08:22 )

MNB közlemény, de van rengeteg hasonló, most az egyetlen normálisnak mondható kritika az MNB részéről fogalmazódik meg a gazdaság viszonylatában, nyilván köszönhetően a Nagy-Matolcsy ellentétnek, de azért elgondolkoztató dolgokat vet fel szerintem.

De mondj egy mércét, vagy többet, amit érdemes figyelni egy ország gazdasága szempontjából, ami egy összehasonlítható objektív értéket mutat meg. Laikusként én rögtön a GDP PPP/fő-re gondolok, de tudom annál élesebb a kép, minél többet nézünk.

Amit én látok az eredményekből, hogy a 4. ciklus óta elhangzó jól felépített és jól hangzó stratégiák ellenére a régió országai között egyre hátrébb kerül az ország. Szokták mondani hogy oké, hogy alacsony a fogyasztás, de milyen jó a megtakarítás. Szerintem már ez is a probléma része, bizalmatlanságot lehet kiolvasni belőle. Az emberek tartalékolnak, mert nem bíznak a hangzatos igéretekben, a valóság nem az, hogy mindjárt utolérjük Ausztriát. Az állam szolgáltatásai egyre szarabbak, megtakarításra van szükség egészségügyi probléma esetére, a gyerekeid fejlesztésére (plussz órák, magántanár, iskola időn túli foglalkozások), megtakarítás kell akkorra is, amikor épp a negatív csúcsokat dönti az ország. Magas megtakarítás + alacsony fogyasztás = bizalmatlanság. 

Az ország gazdasága kiszámíthatatalan, hektikus, egyszer az élvonalban növekszik, következő évben a lagnagyobbat bukjuk. Kimaradunk "a csak kárt okozó szankciókból" (ez a mantra), mégis mi produkáljuk a legnagyobb inflációs értékeket, recesszióval karöltve. Már most arról beszélnek, hogy a tavalyi után lehetséges, hogy idén is csökkenni fog a gazdaság. Közben azért keménycsávósan odacsap Lázár az asztalra, rendben vegyük akkor meg a Spar magyar leányát csakazértis, miközben  2. éve megszorításokat hajt végre és továbbiakat ("átütemezés") kérnek tőle. A szép beszédekkel szemben ezek nem utalnak tervszerűségre, inkább random, sokszor érzelmi alapú, vagy indulati döntések láncolatára, ami remélhetőleg majd azt az eredményt hozzák amit szeretnének. Az eddigiek alapján nagy a valószínűsége, hogy nem fogja.

Ha a régióban egyre hátrébb kerül a mérőszámok alapján az ország, akkor csak vígasz, hogy magunkhoz képest mennyit fejlődtünk, mert egyértelmű, hogy nem használtuk ki a lehetőségeinket. Nem hogy nem maximalizáltuk azokat, hanem az átlagot is alulmúltuk, csak így valósulhat meg hogy egyre hátrébb kerülünk a sorban.

A cukormáz már régen nem hoz lázba, az eredmények alapján meg ettől az elittől sem várom már az ország felemelkedését.