Nem állt szándékomban egyáltalán azt sugallni, hogy aki ilyen helyzetbe kerül, az utasítsa el a kemoterápiát. Rettentő sok féle kezelés van, minden féle permutációban. Mindenki máshogy reagál rá. A legfontosabb, hogy a tumorra fejtsen ki zsugorító, elölő hatást. Az, hogy ki hogyan bírja, meg egyén függő.
Esetemben egy csecsemőfej nagyságú tumor, ökölnyi méretűre ment össze. Ezáltal kockázat mentesebb lett a műtét.
Sok mindennek köszönhetem, hogy itt vagyok két sikeres műtét után.
Nem is akarom tovább fejtegetni a történetem, csak mellbe vágott az, hogy valaki a rák általi halált a szívinfarktussal veti össze. Egyik se jó. Utóbbi, mert hirtelen nagy üresség lesz utánad, a trauma hozzátartozókra hirtelen szakad rá. A rák folyamán meg hosszabb-rövidebb ideig a környezeted is megviseli a szenvedés-gyógyulás-kezelés.
Ne agyaljatok ilyeneken, hogy hogy lenne jobb meghalni.
Élvezzétek az életet, én is azt teszem.