Teljesen el vagy tévedve. A KEHTA magyar, érvényben van egy ideje (2013, Viktor találmány), pontosan arra jó, hogy ellehetetlenítsen bizonyos piaci szereplőket. Nincs kor megkötés.
Értem, hogy nincs releváns törvényi tudásod az UK szabályozással kapcsolatban, nincs azzal gond, csak legalább a magyarral lenne, vagy a _törvény tervezetet_ olvasnád már el legalább. De ha behivatkozol valamit akkor tudd, miről beszélsz segítek:
2017 óta szabályozási ajánlás, hogy az ilyen oldalaknak (tehát nem a szolgáltatóknak) azonosítaniuk kell az igénybe vevőt amire _robosztus_ rendszert építenek ki. De ez nincs erőltetve, az új törvény (Online Safety Act) csak azt írja elő, hogy ezeknek az oldalaknak, főleg ha azok _engedélyezik a felhasználó-> felhasználó közötti kommunikációt_ azokat különösen azonosítani kell. Jelenleg kevés olyan oldal van ami ezt generikusan megköveteli.
Erre van egy rohadt egyszerű megoldás, mégpedig a hitelkártya regisztráció, de ettől láthatóan ódzkodnak az oldalak, hisz a becsábítás így nehezebb.
De hogy értsd, a törvény (Online Safety Act, aminek a kidolgozását elégtelennek tartom, és abszolút nem tudnám támogatni) azt is előírja, hogy a _tartalom szolgáltató_ _monitorozza _ bármilyen létező felhasználó-felhasználó között titkosított üzenetváltást is, és szűrje a "veszélyesnek tekintett" tartalmakat. Amennyiben ezt a _tartalom szolgáltató_ nem teljesíti abban az esetben szankcionálható.
Miről szól a magyar törvénytervezet?
- Amellett, hogy hozzányúl kismértékben, hogy még szarabbul implementálja az Eker törvényt (ez vonatkozik a _tartalom szolgáltatóra_) valódi terhet ezekre nem ró, nincs azonosítási kötelezettség.
- Ellenben kötelezné a _hálózati szolgáltatót_ (internet szolgáltató, gy.k) hogy kérésre akadályozza meg az NMHH által adott listában lévő lapok hozzáférését (KEHTA+ verzió).
Tehát:
- az angol törvény esetén az azonosítási kötelezettség a szolgáltatás nyújtóját terheli, akinek (ahogy fent említettem) _van_ műszaki és jogi lehetősége egy _általánosan megfelelő_ azonosításra
- ezzel ellentétben a magyar törvény a szabadon elérhető oldalak szűrését írja elő az internet szolgáltatók számára, akiknek a kezében _nincs_ műszaki és jogi lehetősége, hogy ilyet adjon. Ezt ismervén, a szolgáltató _lehetőséget fog biztosítani_ az _előfizető_ számára, hogy az _előfizetésére való tekintettel_ nyilatkozzon akarja-é a megoldást vagy sem. Ha a szerződés több előfizetést tartalmaz (családi mobilnet) akkor ugye egyértelmű hogy továbbiakban is előfizetésenként lesz ez szabályozható, mivel a szolgáltató részére a műszaki megoldás (azonosítás, sim alapján) rendelkezésre áll. (te hogy éreznéd magad, ha az internet szolgáltató valami csoda keretében (auth proxy, teljes forgalom tiltás amit a proxy nem tud kezelni) tudná ki az aki épp az aktuális HTTP kérést teljesíti a lakásban?)
Mi következik ebből:
- a prűd és szar angol törvény működni fog és az emberek utálni fogják, mivel ott még nincs teljes kontroll, ha nagyon kényelmetlen kib*sszák a picsába.
- a magyar kirakat törvény nem fog működni, cserébe el lehet mondani, hogy "mi mindent megtettünk"
Emellett az is látható viszont, hogy korlátozás Magyarországon már rég be van vezetve amire ezt az egészet ráültetik és az eredeti törvény alkalmas lenne erre a szűrésre, a törvényjavaslat csak egy betarthatatlan baromságot erőltet.
Na most, hogy tudod is miről beszélsz, remélem lesz saját véleményed is, nem csak szajkózod a baromságot.