Az első résznek örülök, annak viszont nem, hogy valaki mégis látna valami lécelést kiváltó produkciót, s talán magáénak is tudná (havi fizetésem ráteszem).. majd örömében talán ki is verné az elvtársaibajtársainak.
Végül is én nem szeretem az ilyen lécelést :/ de nyilván te tudod. Én keresztbe tudnám szarni a hátráltató körülményeket, mert az előre útnak mindig lényegesebbnek kell lennie. Viszont ha nem leled örömed vagy belefásultál az más: az annyira szubjektív indíttatású lenne, hogy csak annyit tudnék mondani: “Köszönöm az eddigieket”. Mást nemigen.