Ez a csodagyors M.2 NVME SSD egy nagyon sokakat beetetős dolog.
Csak néhány témakör, ahol az SSD gyártók aktívan trükköznek (a.k.a átbasszák a vevőt) a sebességgel.
Szekvenciális írás/olvasás maximuma szerepeltetve nagy betűkkel a marketing anyagokban: hozzá irreálisan nagy Queue Depth és sok párhuzamos szál használata. A diszk benchmarkok ilyenkor tudnak nagy szép számokat kiírni. A valóságban inkább a Random Read / Random write, alacsony queue depth és alacsony párhuzamos szálak a valós felhasználás. Viszont ezek eredménye már sokkal alacsonyabb értékek. Na ezeket már nem szeretik elárulni a gyártók.
QLC alapú (4 bit/cella) a drive: hamar le fog esni az írási sebesség a kezdeti látványos értékről. Az TLC (3 bit/cella) drive-ok ebben sokkal jobbak. Csak a köcsög gyártók már azt sem nagyon szeretik szerepeltetni h. melyik fajta flash cellákat használják. MLC (2bit/cella) drive-ot már sehol nem kapni 250GB méretben. Az SLC-natív (1 bit/cella) drive-ok meg talán a 30-60GB méret környékén megálltak, az is a 2010-es években volt.
SLC cache: a drive teljes kapacitásának kis százalékát dinamikusan lehet használni kvázi SLC módban. Ezt lehet írni nagyon gyorsan, és amíg ez be nem telik, azt hiszi a naív vásárló h. milyen fasza gyors az ssd-je. Csak aztán ez a cache gyorsan betelik (pár gigabájt) és utána az írás már a TLC/QLC sebességre leesik, ami kb egy nagyságrendnyi lassulás. Illetve a dinamikusan változó SLC cache a meghajtó telítettségének függvénye, üres meghajtón a legtöbb, és ahogy telik be a meghajtó, úgy lesz arányosan egyre kevesebb az SLC cache mérete is.
SLC cache-től függetlenül is az SSD sebessége (főleg az írás) nagyon függ attól h. mennyi a nem használt hely a meghajtón. A gyári tesztek kb. szűz üres drive-on mért értékek. Ahogy kezd betelni az SSD a használat során, egyre kevesebb szabad helyet tud az SSD kontroller párhuzamosan írni (a.k.a a controller chip hány csatornás működésre képes). Így hiába a sok csatornás (szupergyors) controller képesség, ha kevés párhuzamosan elérhető cella van a NAND chipekben, le fog esni a sebesség, amíg fel nem szabadítod kb. a teljes meghajtó területének 20-30%-át. A folytonos (háttérben történik az enduser számára láthatatlan módon) adatok ide-oda mozgatása optimalizációs okból szintén igényli, h. ne legyen az SSD kb. 85-90%-nál jobban teleírva sosem, mert ott kezd el nagyon leromlani a sebesség és a tartóssága az ssd-nek is itt kezd el rohamosan csökkenni.
DRAM cache: ez a másik adat, amit már a datasheet-ekből is kezdenek kihagyni, h. akkor pontosan mennyi DRAM cache van az SSD-ben. Ha nem szerepel sehol, helyette csak annyit írnak h. HMB (Host Memory Buffer), akkor az azt jelenti h. az SSD-nek nincs saját fedélzeti RAM-ja. Ha van saját RAM, akkor az ált. ilyen 1-2GB szokott lenni, 1:1000-hez arányban az SSD tárolókapacitásának függvényében. HMB esetén ilyenkor a host (a PC) RAM-jából csippant le magának az SSD kb. 16-64 MB (nem GB) memóriát. Kicsit lassabb lesz a működés mintha saját RAM-ot használna, de még ìgy is sokkal-sokkal jobb mint a pár évvel ezelőtti DRAM-less SSD-k (amikor még nem jelent meg ez a HMB alternativa).
Ismeretlen komponensekből építkező gagyi SSD-k: a sunyi gyártó a kezdeti jó minőségű első gyártású SSD-ket szétküldi a tech sajtónak és a jutub influenszereknek, akik őszinte jó véleményt írnak róla. Ezután ha beindul az éles értékesítés, minden szó nélkül csendben ugrik egyet a revision number, és eközben lecserélik a komponenseket (a controller chip, és a NAND chipek is) gagyibb v. gyengébb minőségű és teljesítményűre. Ìgy mikor te veszed meg azt, amit 6 hónappal korábban teszteltek a hardware oldalak, te már egy silányabb változathoz jutsz hozzá. Pl. jellemző h. az 1. széria még TLC-s, aztán mire beindul a tömegtermelés, már QLC lesz belőle, miközben a termék kódja / modellneve maradt változatlan és azt hiszed te egy jó terméket vettél meg jó áron.
Throttling: a PciE gen 4 v. 5-ös SSD-k controller chip-je (kvázi az SSD agya / CPU-ja) nagyon fel tudnak forrósodni, nagyon hamar, kevés használat után is. Ilyenkor visszaveszik a teljesítményt amíg le nem hűlnek. Emiatt pár másodperc- egy két perc jó teljesítmény után hirtelen belassulhat, miközben megakad minden I/O művelet. Emiatt az új PCIE gen4/gen5 SSD-kre szinte kötelező már valami komolyabb (akár gyári / akár 3rd party) hűtőbordát használni. A legutóbbi elmebaj pedig az aktív hűtés terjedése: pici ventillátorok hűtik az SSD bordáját, és a kis méret miatt magas fordulatszám, és ìgy zaj jár velük.