Tehát volt egy világítástechnikában járatlan mérnök, aki hibázott, alulméretezte a világítást. Kínosan derengő maradt néhány utca. Ebbe a műszaki problémába belekapaszkodott az ellenzék, és politikai ügyet kreált belőle.
Egyébként az szerintem normális, ha a pályázó cég súg a kiírónak, mit kellene kiírni. Azért, mert a cég indulna a támogatásért, a minisztérium meg miből induljon ki? Mondjuk kiírja, hogy „Kerámia cserépedények felületi érdessége és ütésállósága közötti korreláció vizsgálata elektronmikroszkópos mérések alkalmazásával”, ez így nagyszerű, csak senki sem fog pályázni, mert teljességgel értelmetlen, céltalan az egész. Esetleg valaki pályázik, mert kell neki elektronmikroszkóp, beszerzik drágán az elektronmikroszkópot, elvégzik a vizsgálatokat, amelynek semmi értelme, meglesz a féloldalas konklúzió a doksi végén, majd valaki beleköt, hogy mi került ebben néhány százmillióba, meg semmi haszna. Hát ja, de akkor meg hadd súgjanak témákat azok, akiknek tényleg kell a pénz. Így lesz aztán az, hogy jó eséllyel viszont arra lesz kiírva, aki segít témaválasztásban.
Úgy is mondhatnám, hogy rosszul van ez kitalálva, mert vagy értelmetlen a pályázósdi, vagy bárki beleköt, hogy ez micsoda korrupció. Nyilván általánosabb esetben egyszerű, mert ha száz tekercs WC-papírra, vagy mentőautók ablaktörlő lapátjainak cseréjére írnak ki pályázatot, azt lehet nagyon objektíven, de vannak olyan dolgok, ahol nincs jó megoldás, mert valamelyik irigy hülye csak azért beleköt, mert neki nem lett pénze.