Iskolai FUD(?): backdoor a windowsos Chrome-ban

Sziasztok, továbbra is oktatási témákkal szeretnék foglalkozni, többszörös érintettként:

Egy iskolában a következőt egy nem(szak) tanár részéről, egy állami webes vizsgafelületről volt szó, és a következő hangzott el a tanár részéről: "A vizsgához csak a Chrome böngészőt lehet használni, és semmilyen más programot nem szabad megnyitni közben, mert az állam lát mindent, hogy mit csinálsz a gépen".

Nem akartam akkor megzavarni a vizsgát, de egy következő esetnél "véletlenül" Debian alól Chromiummal ugyanúgy megcsinálták a vizsgát (nem tapasztalták a különbséget.)

Ami érdekes viszont szakmai szemmel az az, hogy az adott szakiskola tanárai alapból úgy gondolkoztak, hogy "az állam számára az akár privát windowsos gépemen úgyis minden látszik".

És egyáltalán nem voltak kiakadva a saját feltételezésükön, hogy az állam alapból lehallgathat és mivel ezt gondolták, a diákoknak is ezt sugallták.

EZ a gondolkozás az informatikai eszközökről, hogy azok úgyis lehallgathatók, ez az egészen hajmeresztő, és nem ez az egyedi eset, hogy akár az oktatás szereplőinek, akár másoknak ma ez a gondolata, felvilágosítás pedig csak nyomokban!

Hozzászólások

Szerkesztve: 2024. 05. 03., p – 22:13

Te most gyakorlatilag azon háborodtál fel, hogy a tanárok egyálatlán nem privacy-tudatosak.

Akkor visszakérdezek: A szakmában ma ki az?

És egyáltalán nem voltak kiakadva a saját feltételezésükön, hogy az állam alapból lehallgathat és mivel ezt gondolták, a diákoknak is ezt sugallták.

EZ a gondolkozás az informatikai eszközökről, hogy azok úgyis lehallgathatók, ez az egészen hajmeresztő, és nem ez az egyedi eset, hogy akár az oktatás szereplőinek, akár másoknak ma ez a gondolata, felvilágosítás pedig csak nyomokban!

Ne mondd, hogy most találkozol először ezzel a hozzáállással. Olvass többet HUP-ot, és meg fogod látni, hogy a kommentszekciókban ez napi (de minimum heti) rendszerességgel elhangzik szakemberek részéről, ha épp a Google, a Meta (Facebook, WhatsApp, Messenger, Instagram), az Apple, a Microsoft privacy-t lábbal tipró húzásaival, vagy a nyugati érdekszférába tartozó titkosszolgálatok kémkedésével szembesülnek. Mint jól nevelt Stockholm-szindrómások ilyenkor mindig elmondják a következőket, valamilyen variációban.

  • Nyugodtan kémkedjen utánam az NSA/CIA/FBI, vagy akár a magyar titkosszolgálatok* nekem nincs rejtegetnivalóm, nem vagyok terrorista.
  • Nyugodtan jusson hozzá a privát szférám minden szegletéhez a Google, az Apple, a Microsoft, a Meta, amit csinálok.
  • Nyugodtan hallgassa le a lakásomat az Amazon Alexa, az Apple Siri, a Google Assistant, a Microsoft Cortana. Legalább javítják a beszédfelismerő algoritmusát.
  • Nyugodtan futtasson a privát adataimon bármelyik amerikai multi számomra ismeretlen algoritmusokat, semmi gond, ha ezt azért csinálják, hogy pszichológiailag manipuláljanak vele utána. Legalább olyan reklám jön szembe, ami érdekel is, így gyorsabban hozzájutok a termékekhez, amiket meg szeretnék venni.
  • Alusapkás™, üldözési mániás, vagy paranoid, aki mindent megtesz azért, hogy se a multik, se a szolgálatok ne követhessék.

Kivétel szokott lenni, ha a követgetést megvalósító entitásnak valamilyen kínai vagy orosz kötődése van, mert akkor már jön a kettős mérce, a hivatásos rettegés, közvetett vagy közvetlen nyugatbuziskodás, Ukrajnázás, kommunistázás.

* Magyar titkosszolgálatok esetén az illető Orbángyűlöletével fordítottan arányos a magyar szolgálatokkal fennálló Stockholm-szindróma. Tehát, egyes O1G-huszárok ilyenkor azt hangoztatják, hogy a külföldi (értsd: amerikai) titkosszolgálat/multi/miegymás nyugodtan figyelje őket, de a magyar az ne!

Ide jutottunk. 14 évvel ezelőtt, a Facebook, a Gmail magyarországi elterjedésének hajnalán írtam egy fórumposztot A tengerentúl, mely összeköt minket címmel. Már ott is bőven találkoztam ezzel a hozzáállással a kommentszekcióban. Valahol a kétezres évek közepén változott meg ez a fejekben, de elég drasztikusan. Talán az iWiW-nek köszönhetően. Vagy csupán annak, hogy azok a hozzáértők, akik anno minden személyes adatukat foggal-körömmel védték, mára elkényelmesedtek a babzsákjukon, és az utánuk következő generációknak is ezt a példát mutatták.

Nagyon jó meglátás ez a Stockholm-szindróma, 20+ évvel ezelőtt, amikor szárnypróbálgattunk szabad szoftvereket a közoktatásban, akkor ott, ahol ki merték próbálni, volt még annyi foganatja a kommunikációnak, hogy "de jó, kissé kevésbé függünk, és kissé nagyobb biztonságban vagyunk backdoorok ellen". Valamikor 2007-8 körül is volt még ennek visszhangja, csökkent a MSE-only oldalak száma, lett ODF, sőt akár már egy asztali linuxos környezet is elég barátságos volt. Azóta viszont, úgy fest, alábbhagyott a szabad szoftverek iránti lelkesedés, és ma vegyük csak például a Kréta dokumentációját, ami azt állítja, hogy az csak bármilyen Windowson 7 felett lehet megbízhatóan használni (azért is nyilvánvaló közröhej, hiszen például van KRÉTA-kliens Androidra).

Ha a Chromium/LibreOffice használatáról van szó, a legtöbb iskolában szinte minden vezető azonnal rettegni kezd és azt mondja (szokásos módon összetévesztve ezt az operációs rendszerrel, hogy) "jaaaj, a gyerekek nem tudnak Linuxot használni, és egyébként is minden tilos, hiszen az állam leírta, és figyeli, hogy szigorúan betartjuk-e, hogy csak Windowst használunk-e Google Chrome böngészővel a KRÉTA-hoz, a kompetenciamérésekhez, stb, és ha nem, akkor kap az iskola!!"

Azért is keresek elsősorban digitális kultúra tanárokat, mert szeretném a következő hetekben elkezdeni gyűjteni a jó gyakorlatokat, mely intézményekben használnak például Firefoxot, LibreOffice-t és így tovább, szeretnék elkészíteni június végére egy anyagot ezzel kapcsolatban kvázi "A szabad szoftverek helyzete a közoktatásban" címmel...

Elsősorban az érdekelne, hogy mit basztunk el az elmúlt 15 évben, hogy a szabad szoftverek ígéretesen fejlődésnek indult oktatási helyzete visszaesett, és mivel minden vonatkozásban létkérdés nekem, szeretném, ha a szórványosan még létező jó gyakorlatokból kiindulva meg tudnánk találni 1-2 pontot, ahol újra segíthetnénk intézményeknek, hogy nyugodtabban tudják használni a szabvány-alapú szabad szoftvereket.

Van egy olyan érzésem, hogy ezzel az elképzeléssel rosszkor vagy rossz helyen, de ha gondolod...

Eleve mindenhonnan az jön, hogy már nincs is olyan, aki informatikát tanítana. De még ha lenne, akkor se merné senki fölvállalni, hogy mondjuk szabad szoftverekre alapozva rendezzen meg egy érettségit, vagy átállítson erre egy egész iskolát.

Én azt gondolom, hogy szabad szoftverrel ma az foglalkozik, akit az informatika tényleg érdekel, és ez alatt nem a szövegszerkesztés/táblázatkezelés/stb/ECDL dolgot értem. A többieknek meg talán kimondottan jó, ha Microsoft eszközön tanulnak.

Arra a kérdésre pedig, hogy mit rontottatok el az elmúlt 15 évben a téma szempontjából az a helyes válasz, hogy semmit. Ezt kár is keresgélni.

Ami mindenképp el lett baszva az a konkrét termékekhez való ragaszkodás, irányelvekhez, szabványokhoz, igazságossághoz, közjóhoz való ragaszkodás helyett.

Ami mindenképp el lett baszva, hogy a technológiai szektorban folyamatosan állami hátszéllel teszik függővé az országot tech-óriásoktól, multiktól. Említhetnénk a balosok által felkapott akkumulátorgyárakat, vagy (korábban) autógyárakat, de jó példa az is, hogyan lett a 3G lekapcsolás köré szervezett, a Facebook-ot, a Viber-t, a Messenger-t, a WhatsAppot adóforintokból címlapon reklámozó Netrefel kampányból az érintettek kisegítését teljességgel nélkülöző, közpénzből százezer butatelefont okostelefonra újravásároltató pénzszórás úgy, hogy a butatelefonokat egyáltalán nem érintette a 3G lekapcsolás - miközben a 3G IoT eszközök üzemeltetőit milliós károk érték és több millió (nem VoLTE-kompatíbilis) 4G okostelefon veszítette el az internetezés közbeni telefonálás lehetőségét és egyiket se kártalanította senki. Említhetnénk az állam Microsoft-tal kötött (és folyamatosan megújított) mocskos szerződéseit, lásd pl. 2013-as korrupciós botrány, amihez persze az amerikai korrupcióellenes hatóság is kellett, hogy foglalkozzanak vele, mert a magyaroknak semmi bajuk nem volt ezzel. [1] [2]

Ami mindenképp el lett baszva, a desktop Linux már kellően elWindowsosodott (köszönjük Red Hat, köszönjük Lenart Pöttering, köszönjük Peter Hutterer, köszönjük Matthias Clasen), de inkább a Windows hátrányait sikerült adoptálni, mint az előnyeit. A 2000-es évek közepén, végén még valóban elég barátságos volt (ahogy fentebb írtad). Most már egyre butább, egyre óvodásabbra silányított, egyre kevésbé desktop élmény. A desktop okostelefon tapicskoló felülete általi megerőszakolása.

Ami mindenképp el lett baszva, hogy az alkalmazások nagy része átkerült a böngészőbe és így akarva-akaratlanul függesz valami multitól, aki a szolgáltatást nyújtja a webes felületén, amellett, hogy függesz a Google-tól is. Lassan már az a funkcionalitás, amit egy MS Office, vagy egy LibreOffice megvalósít, is átkerül a böngészőbe (Google Docs, Office 365 stb.). Amellett, hogy 3x-5x-10x annyi erőforrást és memóriát igényel egy ilyen JS bloat felület futtatása.

Ami mindenképp el lett baszva, amit már említettem, hogy az átlagemberben semmi, de semmi privacy-tudatosság nincs. Nem követelik maguknak a privacy-hez fűződő jogaikat, nem is szempont ez az eszközök megválasztásában. Én az iWiW elterjedésekor észleltem egy fordulatot, amikor az átlag internetezőnek fontosabb lett az illető illuzionális szociális "értéke" (hány ismerőse van, mekkora a kapcsolati hálója), mint az, hogy a személyes adatait, képeit, videóit stb. saját magánál, biztonságban tudja. Ez a mentalitás úgy terjedt, mint a vírus. Az internet egy kirakattá vált. Akkor még csak Magyarországon, megelőzve a nyugatot. Később a Facebook elterjedésével pedig nyugaton is elterjedt, ugyanezen okból.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt érdekesmódon nem érdekli, hogy a Facebook mindenkiről mindent nyilván tart és mindenkit úgy manipulál, ahogy nem szégyell. Nem érdekli, mert a kormánypropaganda jól megy a Facebook-on. Csak akkor érdekelné, ha a Facebook letiltaná a Fideszt és csak a balosok reklámjait jelenítené meg. Mindeközben pontosan ugyanolyan undorító módon áskálódik milliók privát szférájában.

Ha nem mainstream disztrót, vagy asztali környezetet, szoftverválasztékot használsz, akkor a bloat nagyja elkerülhető, a Linux továbbra is barátságos. Barátságoson azt értem, amit írtál, hogy old school, természetesen nem barátságos az egyszeri felhasználóhoz, általában haladóbbaknak való terület, mert reszelni kell hozzá, bele kell tenni munkát.

Az iskola meg abban talán nem sokat téved, hogy Windowson megfigyelik a usert, a MS részéről, Chrome-ban meg a Google követ. Ez azonban kivédhető, amit a kolléga írt, Linuxon Firefox vagy Chromium, persze némi követés ott is van sajnos, azt elég nehéz megúszni a mai weben, böngészőfüggetlenül, mert sütikkel, fingerprintinggel követnek az oldalak mindenkit.

Az állam meg kifejezetten szereti, hogy a nagy közösségi oldalak mindenkiről mindent nyilvántartanak, mert akkor lesz nekik is hozzáférésük, ha kell nekik nyomozásnál.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ha nem mainstream disztrót, vagy asztali környezetet, szoftverválasztékot használsz, akkor a bloat nagyja elkerülhető, a Linux továbbra is barátságos.

Nem barátságos. A GUI-t lebutították, a terminálos szutykaid meg nem fogják Informatikaórán tanítani, mert haladó felhasználói ismeret.

Nem tudom, hogy mit battunk el, es a jo gyakorlatok sejtesem szerint helyzetfuggoek, szolva a reszunkrol csak alapveteseket tudok mondani (es segiteni vele, ha segit):

0.) Csak jogtiszta szoftver maszik a gepekre, fejlesztoi forrasbol,

1.) Alapvetes: olyan fizetos szoftvert nem hasznalunk, aminek van (minimum) ingyenes es teljeserteku helyettesitoje.

1.a) Egy feladat megoldasara alternativ szoftverek telepitese minden felhasznalonak

2.) Kerdeses (kerdeses hasznu) szofverek es komponensek eltavolitasa
(pl. Chrome, mert magikusan felkerul a hozzank kerulo gepekre)

3.) Specialis feladatokra tanar sajat gepen, vagy tanari gepen van megoldas szoftverileg.

Alapjaban veve egyetlen szoftvercsomag van, amit meg nem kerultunk ki/meg, de mar evek ota tervezzuk, csakhat ido, ido, ido…

Abban nagy szerencsenk van, hogy a rendszergazdaval egyuttmukodve nagy szabadsagfokunk van a szoftverek telepitesenel, lenyegeben tejhatalmunk van, hogy mi az, ami felkerul es mi az, ami nem.

Ami talan a lefontosabb: igy akarjuk csinalni es hagyjak, hogy csinaljuk.

Ez mind nagyszerű, de lefogadom, hogy egy idegen iskola igazgatójának, vagy egy felsőbb oktatási döntéshozónak te se nagyon tudnál semmit mondani arra a kérdésére, hogy ez neki miért jó.

Az, hogy a szabad szoftver ingyen van, nem érv, hiszen az iskola szempontjából a Windows + MS Office is. (És ez szerintem helyes!)

A nem műszaki/tudományos pályára készülőknek eleve jobb a Windows, mert nekik a számítógép nem cél, hanem eszköz.

Ha igazán jót akarna itt valaki tenni, akkor kimondottan az érdeklődő középiskolásoknak kellene szabad szoftveres tanfolyamokat tartani (bármilyen formában), és hogy elővegyem kedvenc témámat, így 20 év szünet után esetleg a linux.hu mögé is lehetne valami tartalmat varázsolni (netán magukat a tanfolyami anyagokat).

Eddig legalább egy béna pingvin volt ott, mára már az is eltűnt. :-D

Kevesebb forradalmi hevület, több gyakorlati érzék!

Ez mind nagyszerű, de lefogadom, hogy egy idegen iskola igazgatójának, vagy egy felsőbb oktatási döntéshozónak te se nagyon tudnál semmit mondani arra a kérdésére, hogy ez neki miért jó.

Igen, teny, mar meg sem probalnam elmagyarazni, hogy ez neki miert jo. Azt igen, hogy a diakoknak miert jo, a tanmenet nem serul, szoval, miert is ne lenne jo nekunk? Ne kerdezd, nem tudom, hogy mi lenne az eredmenye.

… Kevesebb forradalmi hevület, több gyakorlati érzék!

Egyetertek.

Ha felreertheto volt: semmi forradalmi hevulet nem „hevult” mikor a hozzaszolast irtam. A jozan esz, a lehetosegeink (takaronk hossza) es a lustasagunk (kevesebb problema) vezerel. :)

Ide jutottunk. 14 évvel ezelőtt, a Facebook, a Gmail magyarországi elterjedésének hajnalán írtam egy fórumposztot A tengerentúl, mely összeköt minket címmel. 

Oda jutottunk, hogy nyivákolsz ahelyett, hogy alternatívát csinálnál. Ha rajtad múlt volna semmilyen nyílt forráskódú alternatíva nem jön létre, mert a Win3.11 pont elég. Inkább tartod a markod kis alamizsnáért (lopod a tartalmat) ahelyett, hogy felismernéd, hogy így pont azokat az állításokat teljesíted be önként, amiktől "elvileg" rettegsz. 

Sértődöttségedben azt is kevered, hogy ki mit mond és miért mondja.

Ha rajtad múlt volna semmilyen nyílt forráskódú alternatíva nem jön létre, mert a Win3.11 pont elég.

Mondja ezt az a willy, aki nemrég még a reklámokkal agyonra baszott finanszírozási modellt éltette és féltette a gonosz™ adblockerektől™, akik alapon semmi mást nem szeretnének, mint használható módon, privacy-tudatosan internetezni. Amihez az EU-ban joguk van.

Mondja ezt az a willy, aki a Youtube nyílt forráskódú alternatíváit (Invidious, Piped, NewPipe, yt-dlp stb.) támadja és tolvajozza, ingyenélőzi, Karenezi, kommunistázza a felhasználóit.

Ha rajtam múlna, lenne nyílt forráskódú alternatíva és a Win3.11 nem elég.

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab

Inkább tartod a markod kis alamizsnáért (lopod a tartalmat) ahelyett

Senkinek nem tartom a markom. A munkahelyem korrektül megfizet. A tartalombeszerzést tekintve pedig állampolgári jogaimmal élek, tudatosan. A magánmásolás nem lopás. Ízlelgesd.

Ne rólam, magadról beszélj egyszer. Neked jó a régi technológia, neked nem kell más, pont jó az amit nyújtanak. Majd te megmondod hogy kell értelmezni dolgokat és közben, mivel léteznek olyan eszközök amivel kicsinyes igényeidet (lopott tartalom) elérted, nincs igény másra.  Ne csodálkozz majd a végeredményen.
 

Ne rólam, magadról beszélj egyszer. Neked jó a régi technológia, neked nem kell más, pont jó az amit nyújtanak.

Bizonyos feladatokhoz bizonyos technológia jó nekem. Nem a régi technológia jó és nem minden esetben csak a régi technológia jó. Te most általánosítani akarsz, belepasszírozni engem a "laggard" skatulyádba, hogy kisebbségnek minősíthess és ezzel értéktelenítsd a véleményem. Eddig se jött össze. Szóval, ha ennyire a régihez nem ragaszkodóként azonosítod magad, akkor itt lenne az ideje a vitakultúrádat is innoválni. :P

Majd te megmondod hogy kell értelmezni dolgokat és közben

Én a véleményemet és az értelmezésemet mondom el. Nem megmondóember vagyok, az úton-útfélen talpnyalt muszashi kollégád.

léteznek olyan eszközök amivel kicsinyes igényeidet (lopott tartalom) elérted

Nincsenek kicsinyes igényeim. Tudatos felhasználói igényeim vannak és magánmásolási jogom.

nincs igény másra

Ilyet se mondtam. https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab

Mindenki azt használ, amire igénye van. Csak amíg te hisztériázol a privacy-tudatos megoldásokra és a magánmásolási jog gyakorlására, addig érdekesmódon az teljesen természetes és üdvözítő neked, amikor valaki e-szendvicsemberkedik és ingyenreklámot csinál a Youtube Prémiumnak, vagy éppen reklámokat bámul. Pedig minden olyan reklámbámulás, amit nem követ termékvásárlás, valójában a hirdetőnek kiszervezett elmaradt bevétel, amit a vásárlókkal fizettetnek meg, bérből és fizetésből élő emberekkel.

Ne csodálkozz majd a végeredményen.

Pontosan tudom, hogy mi lesz a végeredmény.

  • A Youtube indít még egy-két hadjáratot, hogy teljesítse a Prémium előfizető toborzási (értsd: befektetők yachtvásárlási) kvótáját.
  • Amelyik eszközök túlélik/visszaverik a hadjáratot, azok fennmaradnak. Az elbukottak helyett meg lesznek újak.
  • Amint a Prémium előfizetői kvóta teljesítve van (5 éven belül várható), a Youtube reklámokat fog bedobni a Prémium előfizetőknek is, majd létrehoz egy drágább csomagot, ami még reklámmentes. Láthattuk ugyanezt a streaming-szolgáltatóknál.

Ezzel kapcsolatban csak te vagy tagadási fázisban.

Megfigyeltem, hogy a szavakon való lovagolás milyen kedvenc sport nálunk, magyaroknál. (Ha "soros" felmerül, akkor mindig mindenki a jóságos "gyuribácsi-ra" asszociál. Ha "lehallgatás" szó elhangzik, az esetek egy részében azonnal vizualizálva a "nagytestvér" hatalmas, mindjárt két hallgatózó füle jelenik meg a szemek előtt...

Pedig lehet, ez esetben valaki csak a G által maximumra fejlesztett adattolvajlásra gondolt. Annak, - nyilván, - a leghatékonyabb saját eszköze, a maga fejlesztette GCrome böngésző és benne az alapértelmezett, saját keresőmotor. (Az ifjúság figyelmét pedig nem árt a tanároknak is, az ilyenekre felhívni. - Koruknak megfelelő, "egyszerűsített" kivitelben. :)

- Persze aki egyáltalán böngészőt fejleszt, megvan a saját szempontú "kezdhetnénk valamit az így felmerülő adatokkal is" monetizáló gondolata.)

Sajnos, az eszközökre szabadított MI és a digitális asszisztensek a mobiljainkban alapértelmezetten és állandóan bekapcsolt mikrofonokra vágynak. Mi pedig itt legtöbben nem!!!

Ugyan már. Nekünk a teljes gépparkon Arch Linux futott. A mérések így is lementek. Igaz, hogy az elején itt is problémáztak, hogy csak Google Chrome használható, de végül Firefox alól is minden rendben ment.

A tanári laptopon is szépen futott a Linux, igaz félévenként visszament rá a Win egy fél órára. De olyanról is tudok, akinek csak a szekrényben volt évekig és senki nem kereste, hogy létezik-e még a gép.

Dell Latitude 5480, Arch Linux & Sway

Már csak volt, én már kiléptem. Azóta gondolom még fóliasapkát is felvesznek, ha azt írja elő az útmutató, nehogy hiba legyen benne. Valószínűleg mindent visszaállítottak, mert Linuxhoz nem értett senki sem. Igaz Winhez sem, de hát azt kell használni úgyis.

Dell Latitude 5480, Arch Linux & Sway

A vizsgához csak a Chrome böngészőt lehet használni, és semmilyen más programot nem szabad megnyitni közben, mert az állam lát mindent, hogy mit csinálsz a gépen

Lehet, hogy félreértem ezt a történetet, de azt akarta mondani, hogy senki ne csaljon, csak próbált "félelmetes" lenni közben. :)