A "Holdraszállásról" (újra #2131)...

Lazán: Pirx kalandjai 1.évad 1.rész

( lcsaszar v | 2024. 01. 10., sze – 17:39 )

Akkor most mit fognak olvasni a holdlakók Weöres Sándor versei helyett?

( godot v | 2024. 01. 10., sze – 17:58 )

Sosem értettem, hogy miért kételkednek sokan a holdraszállásban még ma is, miközben a kezükben tartanak olyan eszközöket amikben több milliárd (6nm-es) tranzisztort tartalmazó chipek vannak és a legbonyolultabb  kvantummechanikai és szilárdtestfizikai elméletek miatt működnek egyáltalán.... :)

Miközben a holdraszállás kis túlzással egy "doboz" fellövése egy k*rva nagy petárdával. :)

Ha tényleg érteni akarod, hogy miért kételkednek benne, akkor az anyagaik elérhetőek a neten és elmagyarázzák.

Ahogy a holdrakéta terveit is át lehet nézni, vagy az eredeti felvételeket újra lehet digitalizálni - ja, nem azok elvesztek :-)

Miközben a holdraszállás kis túlzással egy "doboz" fellövése egy k*rva nagy petárdával. :)

Szemmel láthatóan nem, hogy már sorozatban leszállni nem tudnak rajta, hanem ott tartanak, hogy egy kurva tárgyat nem tudnak letenni a felszínére. Mi több, egy eszközt nem tudnak megfelelő pozícióba fordítani.

Miközben - állítólag - 50+ éve emberek egy szál faszban ugrabugráltak a Hold felszínén, meg autókkal drifteltek :D

Aztóta meg - mit tesz isten - minden tudomány elfelejtődött.

A telefonos hasonlatod jó: kb. ez olyan, mintha ma nem tudnánk a telefonjainkkal telefonálni :D

trey @ gépház

Nyilván ezért hagyta a rendező, hogy az 1980-as években törölje a NASA kazettahiány miatt az eredeti felvételeket. Túl eredetiek és túl hitelesek voltak az eredeti felvételek. Sokkal drámaibbak a live Földre sugárzott fos minőségű felvételek az utókornak. :-) 

Ha majd kijön az új Mandalorian sorozat és nem lesz éppen üres kazetta, akkor természetesen az esküvői videós kazettát fogom letörölni és arra fogom felvenni, a mini Yoda és a futurisztikus vasálarcos legújabb kalandjait. Úgysem akarja senki sem újranézni a családban az esküvői videót! :-D Ha meg mégis majd letöltjük ncore-ról. Azt mondják ott minden fent van! :-D 

Természetesen én nem kételkedek. (Anno, az "Ég és Föld" a kedvenc lapom volt serdülőkorom kezdetén, a 70-es évek elején..!)

"De megértem azokat is akik igen". :) - Az igazán nagy pénzek a hadiiparba mennek, azt senki sem kétli. De, ki hiszi el, hogy nyugaton, ilyen blackrock-félék, egy petákot is áldoznának űrkutatásra a pénzeikből.

Anno lehet, hogy ez hatvankilencben sem volt ez másként. Olcsób volt modellezni a kameráknak egy terepasztalon. - Gondolják a Balaton-tagadók!)

:)

(El kell fogadnotok, hogy ez nyomós érv az ördög védelmében.)

Minden értelmes ember mindenhez kellő óvatossággal közelít. Ez az egészséges hozzáállás, nem az, hogy tapsikol mindenhez, amit elé tesznek.

Gyerünk, mutassák meg! Egyelőre ott tartunk, hogy a dátum megint el lett tolva. Most már nem 2025.

trey @ gépház

( Elbandi v | 2024. 01. 10., sze – 18:18 )

hat igen, az oroszok is csak egy kratert tudtak csinalni a holdon. felteve ha hihetunk az oroszoknak hogy tenyleg kuldtek oda valamit, es hihetunk a nasanak hogy nem photoshop a kep! mindenki benne van a nagy atveresben! :DDD

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

( Wabbitseason v | 2024. 01. 11., cs – 08:44 )

1955-ben a Disney készített egy "The Man and the Moon" című kisfilmet, ami vérbeli lelkesítő, tudományos oktatófilm, élvezhetően, érthetően eladva.

Echte NASA rakétatudósok -- köztük természetesen Wernher von Braun -- mesélték el feszes angolsággal és mutatták be remek makettekkel, hogyan is tervezik a holdraszállást, és azt kell mondjam, nem kispályáztak az űrben összeszerelt bázissal sem.

De talán a legjobb az utolsó 20 perc, ami egy élőszereplős "előzetese" az általuk akkor elképzelt holdrepülésnek. Itt még csak megkerülik a Holdat, és jópofa, ahogy a "sötét oldal" fölött fényfáklyákat lövöldözve nézelődnek, és... de inkább nem lövöm le a "poént".

Nagyon ajánlom, hogy a majdnem egy órás filmecskét nézze meg, aki szeret nosztalgiázni, vagy azon dühöngeni, hová degenerálódott a Disney mára:

https://www.youtube.com/watch?v=S_N3EYMgya4

Az emlékek kissé összekeveredtek bennem, mert ez egy sorozat igazából, és ebben az epizódban csak von Braun látható. De a "Man in Space", a "Mars and Beyond" és a kissé Falloutos hangulatú "Our Friend, the Atom" filmekben ott vannak a többiek, akiket az amerikaiak az Operation Paperclip során halásztak el a Szovjetunió elől. Az említett filmek is fent szoktak lenni YouTube-on, és remeknek tartom valamennyit.

( neutrino v | 2024. 01. 11., cs – 08:48 )

Mikor jön a Laposföld? Napról napra újabb mélységeket mutatsz meg magadból trey.

Aláírás _Franko_ miatt törölve.
neut @

( DieHappy | 2024. 01. 11., cs – 19:55 )

Az Apollo program sem volt hibatlan, de ott kb 100k ember dolgozott, szinte vegtelen koltsegvetessel es gyakorlatilag kezzel gyartott es egyenkent ellenorzott darabokbol epitkeztek. A peregrine leszalloegyseget egy ceg keszitette, es ez az elso holdraszallo probalkozasuk. En nem zarnam ki, hogy a felloveskor valami meglazult es az kapta el, de ha mar ossszeeskuves elmelet, akkor lehetett szabotazs is. (csak osszehasonlitas keppen, a JWST kb. egy evtizedet kesett ujratervezesek es tesztelesek miatt)

A holdraszallas ota a NASA is szinte szetdarabolodott, a beszallitok beszallitoktol vesznek talan sosem ellenorzott darabokat, ket ursiklo is felrobbant. Viszont szalltak mar le aszteroidara es jottek vissza, ami sokszor bonyolultabb problema az automata holdraszallasnal, de erdekesebb is. Most pl azzal szivnak honapok ota, hogy a lecsavarozott mintaszallito dobozt kinyissak. A ~10 csavarbol talan 2 beragadt, amit persze szeretnenek steril kornyezetben, szennyezodesmentesen kinyitni. 

Azóta már sikeresen kinyitották a dobozt. Csak megfelelő konzervnyitót kellett hozzá készíteni. Sajna az átlagember csak annyit lát, hogy "beragadt 2 csavar, a balfasz NASA-sok nem ismerik a hidegvágót" valójában ennél komplexebb a dolog, mert egy egy darabban készült Ming vázából kell a Holt-tengeri tekercset kiszedni egy darabban, sértetlenül.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( NevemTeve | 2024. 01. 16., k – 09:25 )

Szerintem is nagyon fontos lenne, hogy újra embereket küldjünk a Holdra. Ennek az lenne a nagy előnye, hogy... ja, izé meg még sorolhatnám, szóval nagyon megérné.

A terveket nem mi készítjük. A terveket készítők készítik a terveket. Ők tesznek a tervek mellé céldátumokat is. Amik rendre toldónak. Most éppen 2026 már az ember nélküli.

Mi itt csak a 🍿-t készítjük a műsorhoz, ami nem túl szórakoztató.

trey @ gépház

Nyilván igaz, de azért felsorolhatsz pár érvet, különös tekintettel arra, hogy az ISS 400 km-re van a Földtől, a Hold meg csak 384000 km-re, tehát az utóbbira nyilván sokkal könnyebb lenne eljuttatni a felszerelést és a személyzetet.

de azért felsorolhatsz pár érvet

Azt, hogy a konzervdobozhoz már kipróbáltan működik az eljuttatás, nincs mit kutatni rajta. Volt rá 1986-tól (Mir-"űr"állomás) ~ 40 év. Tovább kellene lépni. Pl. egy fix holdbázissal.

Most kb. ott tartunk, hogy az egytrükkös póninak kéne egy újabb trükköt tanítani.

Sajnos a trükktanítás ott tart, hogy nem hogy embert, hanem tárgyakat nem tudunk a Hold felszínére nagy magabiztossággal, épségben letenni, pedig hát 60 éve egy szál faszban futkostunk a felszínén. Nem?

trey @ gépház

Talán meglepő, de az ISS nem azért van, hogy az oda-vissza utazgatást gyakorolhassák, hanem hogy azokat a kutatásokat, amiket gravitációmentes környezetben akarnak végezni, ott elvégezzék. Erre a Hold felszíne kevésbé lenne alkalmas.

PS: Most hirtelen egy ilyet találtam, sajnos külföldiül van: https://en.wikipedia.org/wiki/Scientific_research_on_the_International_…

Igen, mindjárt gondoltam, hogy kell valami pótcselekvés, mert ha nem lenne, az egésznek nem sok értelme lenne.

A Hold továbbá azért lenne érdemes, mert egy komolyabb űrhajót már nem lehet a Földről indítani, azt a világűrben kell összeszerelni.

trey @ gépház

Tökmindegy, lásd itt: https://hup.hu/comment/3014388#comment-3014388

Azért említsük meg példáképpen azt, hogy a mesterséges intelligencia a múlt század közepe óta "mindjárt készen van, már csak öt év" állapotában van, ehhez képest hetven év után jutottunk a hablatyolóprogram kifejlesztéséig.

Erös tévedés. Ha az emberiség nem kolonizàl màs bolygókat, hosszútàvon halàlra van ítélve. Részint, mert egy globàlis katasztròfa képes eltörölni egy bolygön élõ fajt, màsrészt hiànyozni fog a tudàs az extrém körülmények közti túléléshez. Pl. Jó terep nullàról való kezdés kitanulàsàra.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az ipari forradalom kevesebb mint 300 éve kezdődött, űrkutatás kb 60 éve van. A Föld jó volt hozzánk millió évekig, hogy kialakulhassunk. Én nem érzem hogy annyira sietni kellene. A Föld a legrosszabb globális felmelegedés forgatókönyv mellett is jobb hely lesz mint a Hold vagy a Mars. Szerintem is fontos kolonizálni, de egyáltalán nem sürgető.

Egy aszteroida, nagyjából egy év alatt képes kinullázni a teljes földi emberiséget. Egy szuperkórokozó  kb. ugyanennyi idő alatt. Egy Carrington esetmény úgy 50 évvel küldene vissza minket. A kozmikus fuckupnak az esélye állandó, a virulensé szép lassan növekszik. És még nem beszéltünk arról, mikor földanya nyom egy resetet.
A korábbi technológiai fejlődésnek a hajtóereje, a természeti kincsek sokasága volt. Ezek fogynak, és minden évvel távolabb kerülünk attól, hogy kozmikus lépésben tudjunk lépni. És amint megszűnik az erőforrásbőség és nincs technológia amivel helyettesíteni lehet máris jön a szopóág. Egy kolonizáció, főleg ha önfenntartó kolóniákról beszélünk rengeteg olyan technológiai feedbacket eredményez, ami a földön is hasznosítható lehet.
Számos olyan földi technológia van használatban, ami a mai napig nem jött volna létre, ha nincs az űrverseny.

 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Jó, de millió évekig elvoltunk én nem hinném, hogy pont most fog lenullázni minket egy aszteroida. Gondold el, hogy mondjuk fel tudunk ellene készülni 50 év alatt, vagy 200 év alatt. Ez az 1 millió évvel összevetve mennyi? Mennyi múlik ezen?

Szuperkórokozó már a Coviddal se jött össze. Sokan mondják, hogy az volt a tanulság, hogy mennyire sérülékenyek vagyunk, szerintem meg pont az, hogy nem kell ezektől beszarni.

A Carrington ha visszavet 50 évet, az semmi ebből a szempontból, mert épp az a lényeg, hogy teljesen más időskálán kell gondolkodni. A techikát átmenetileg visszavetné, de legalább maradna idő gondolkodni is.

Egyébként nem vagyok űrkutatásellenes, csak szerintem nem kell kapkodni annyira. Például a Héliummal spórolni kellene, meg az ehhez hasonlókkal amit képtelenség pótolni és örökre elveszik. De a fosszilis üzemanyagokról úgyis át kell állni megújulóra, úgyhogy azokért nem kár. Meg lehet szintetizálni is amennyi kelleni fog.

Szerintem a legnagyobb akadálya a komolyabb szintű űrkutatásnak az, hogy nincsen hozzá kellően stabil társadalom. Évtizedekig tervezthető finanszírozás kellene stabil célok mellett. A történelem azt mutatja, hogy a birodalmak összeomlanak. És az USA is erre a pályára lépett, már látszanak a jelek. Pont ma olvastam egyébként, hogy az ISS nyugdíjazását tervezik 2030 körül (lehet, hogy csak kacsa, nem komoly oldalon olvastam: komoly oldalakat már nem szeretek olvasni, mert csupa hülyeség van rajtuk).

Dínók is elvoltak, meg az a több szàz vagy ezer faj, amit kinullàzott egy-egy bolygòméretū katasztròfa.

A COVID nagyon jól megmutatta, hogy milyen sebességū a terjedése egy ilyen betegségnek. Addig amìg a pestisnek több évtized kellett euròpa kinullàzàsàhoz, ez most globàlisan pàr hónap alatt meglenne. COVID nem volt szuperkórokozó, de bàrmikor létrejöhet egy. A mai tàrsadalom a népességsürūségével ideàlis környezet egy ilyen kifejlõdéséhez.

Hélium pont jó példa. Màr a Holdon is gazdasàgosan bànyàszható lenne, csak az oda és visszaút nem az.

Nem kell stabil tàrsadalom, csak megfelelō gazdasàgi hajtóerõ. Amint kiderül, hogy az Io tele van unobtainiummal és blingòniummal màris lennének ūgrhajòk,  üràllomàsok és kolóniàk. Làsd.: Amerika felfedezése és a hajózàs egymàsra hatàsa 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

ahogy az f1-ben kitalalt dolgok neha leszivarognak a hetkoznapi autokban, ugy barmilyen masik kutatasban kiesnek dolgok amik nem ott, hanem mashol hasznosul. sok cikk van errol, pl ez is: https://raketa.hu/ur-talalmanyok-a-hetkoznapokban

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!