Mit néztem most - Challenger: Az utolsó repülés

Az egyes itteni szaktudósok véleményével ellentétben az amerikai űrsiklóprogram nem nagy siker, magabiztos sétagalopp, hanem inkább politika, hazudozás és legfőképpen szerencsejáték volt. Szerencsejáték volt abban az értelemben, hogy a szakemberek pontosan tudták, hogy előbb-utóbb katasztrófa lesz és tudták ezt a kormánynak megfelelni akaró döntéshozók is, csak éppen abban bíztak, hogy mindig szerencséjük lesz. Nem lett ... Az érintettek, egykori döntéshozók szólalnak meg több évtizeddel a tragédia után ebben a doku sorozatban.

( kovi | 2024. 02. 18., v – 11:11 )

Holnap megnézem, úgysem tudok mit csinálni. Köszi.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

( bennyh | 2024. 02. 18., v – 18:03 )

Na igen, a holdraszállás is már marha nagy mázli volt. Nem véletlen nem megy megint olyan könnyen, ha nem akarnak annyit kockáztatni. A ruszkiknak meg sikerült egy jó rakétaszériát összehozni, de azért biztos ami biztos, csak építettek ők is egy szpészsátült. Amúgy ott is történtek jó kis katasztrófák, mikor pl a földön égett el vagy 100 ember...

A tollas sztori is úgy kerek, hogy az amcsik nem akartak semmi éghetőt a pilótatérben, saját kárukon okulva, míg a ruszkik egy darabig szórakoztak ceruzával, de végül inkább ők is vettek űrtollt. 

A ruszkiknak meg sikerült egy jó rakétaszériát összehozni

Melyikre gondolsz? A Soyuzra (R-7) vagy a Proton-ra? Egyik se épp a 100%-os küldetésrátáról híres. Proton még a 90%-ot sem éri el a 430-ból 44 hibájával. A "nagyon jó" Soyuz 118+2 partial sikertelen küldetéssel bír az 1965-ből. Többi kisebb rakétáik se sokkal megbízhatóbbak.

( kovi | 2024. 02. 19., h – 12:27 )

Végignéztem. Műszaki értelemben nulla plusz információm van, politikai és egyéb értelemben talán kaptam egy picit.. mindazonáltal nagyon szép felvételek vannak benne, javarészüket még nem láttam sehol, úgyhogy nem bántam meg. Köszönöm.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

( saxus | 2024. 02. 19., h – 15:41 )

Szerkesztve: 2024. 02. 19., h – 15:42

Nézőpont kérdése: ehozta a gyorsan újrahasználható, viszonylag olcsó űrrepülést? Nem. Veszélyes volt? Igen. Hozott be új technológiákat? Igen, több közülük mai napig adja a gerincét az űrutazásnak. Nyújtott olyan képességeket, amik a Shuttle program leállításával elvesztek? Igen, nagyon is.

Viszont a Challenger (és valamennyire a Columbia) is inkább menedzsment probléma volt, semmint technológiai.

( fanta | 2024. 02. 19., h – 16:11 )

A sorozat nem az űrsikló programról szólt, hanem a Challenger kataszrófa érintetteiről és okairól. Csak ez alapján megítélni az űrsikló programot olyan, mint a hajózást Cameron Titanicjáról.

$ grep -c egy$ word.list
100

Meg:

  • hogy mennyi kilövést várt el a kormányzat és mennyi jött össze (spoiler alert: a töredéke)
  • meg a végén a másik "sikerről" (Columbia), ahol kb ugyanazokat a hibákat követték el (nem tanultak)

De. A programról szólt.

trey @ gépház

Ez a mennyi kilövést várt el a kormányzat... Azért tegyük hozzá, hogy ahhoz rakomány is kellett volna, ami sokszor többszöröse egy startnak. Nagyon jó példa erre az SLC-40/41 mellé korábban felépített infrastruktúra a Titan rakétákhoz, ahhoz képest tized annyi start volt belőlük.

Szimplán műholdak fellövésére valóban nem a legalkalmasabb rendszer, nem véletlen, hogy a Challenger után elindult az EELV program (ma: NSSL). Viszont a Nemzetközi Űrállomás építésében, szervizelésében vitathatatlan szerepe volt. Ha meg azt is összehasonlítjuk, hogy ma mennyi 16 tonna terhet és 7-8 űrhajóst az ISS-re fellőni - amit a Shuttle egy körben tudott - egyáltalán nem olyan rossz a mérlege. Ugyanilyen a Hubble szervizelése vagy pl. a Spacelab vagy a Spacehab, na ilyen ma nem megoldott semmivel és a közeljövőben nem is nagyon látszik, hogy mivel lenne.

Azért tegyük hozzá, hogy ahhoz rakomány is kellett volna

Nem, valójában nem kellett hozzá. Az űrprogramot a lakosság kimozdítására használta a politika. Kimozdítás az egyre terjedő drogok köréből, az apátiából, a társadalmi problémákból. Illetve, versenyre a Szovjetunióval.

Nem véletlen tettek tanárt a Challenger fedélzetére, ezzel akarták újra a társadalmat nagy tömegben beszippantani. Egy ideig sikerült is. Aztán már a kutya nem foglalkozott vele. Címlapokról előbb a harmadik, majd a nyolcadik oldalra kerültek az űrhajózás/NASA hírek.

Ez is benne van a sorozatban.

trey @ gépház

Na, egy picit azért konkretizáljuk ezeket a számokat.

A Shuttle 1,5B már az utólag számolt átlagos költsége egy küldetésnek, beleértve az R&D-től kezdve a teljes üzemeltetést (klasszikus nevén: TCO).

SpaceX kapott egyszer 396M-t a COTS-on belül a fejlesztésre, demókra, stb. Utána kapott 1600M-t a CRS Phase 1-re 12 küldetésért. Plusz az OIG jelentésből kiderül, hogy annyira nem tudták jól kihasználni a 3,3 tonnás limitet a kapszula formája miatt és kb. 450-2000 kg között mozgott a felvitt súly, amit a kabinban tudtak elhelyezni. Átlagosan olyan 2200 kg-t tudott felvinni. Átlagos küldetés költsége egyébként 191M-ra jött ki a CRS-1 küldetésekre, CRS phase 2-re meg már átlagosan 300M-ra becsülték. Megjegyzem, a SpaceX jó 50%-al emelte az árait, miközben az Orbital ATK csak kb. 15%-al. Ráadásul a Dragon 2 már NDS-t használ és nem a CBM-re dokkolják rá, aminek kisebb az átmérője, nem lehet már pl. nagyobb rackeket átvinni rajta, mint például a Cygnusból vagy korábban az MPLM-ből.

A SpaceX-nél meg kb. 88M egy ülés ára a NASA felé, 7-8 asztronauta fellövése már 620-700M önmagában. Szóval nem, egyrészt nem oldja meg 3 startból, végösszeg simán lesz 1-1,2 milliárd a SpaceX-el is. Ne csak azt nézd, hogy mennyi a rakéta, hanem, hogy mennyi rajta a rakomány. Az lesz a drága, nem a start.