A felső tízezerről ...

Az valamikor volt, azóta változtak az idők :)

pipafust kozeleben sem vagyok ezzel a tartomannyal a burzsujhoz. Ez szerintem inkabb egy kilengesektol es rovid valsagoknak kitettsegektol mentes polgari eletvitelt engedelyez. Ezt ugy kell nezni, hogy cirka 1 millio euro, ami szerintem egy atlagos mertek szerencsesebb kulturkorben egy altalanos meretu nyugdijalap megtakaritas.

Ne eloszlásként tekints rá. Így szokás: https://www.investopedia.com/terms/l/lorenz-curve.asp

Ez exponenciális. A felső tízezernek sokkal több vagyona van, mint a felső százezernek. A felső ezernek sokkal több vagyona van, mint a felső tízezernek. Stb.

Pont a grafikon alja a lapos, a szegényeknél.

gauss gorbe  (remelhetoleg) a magyar emberek vagyoneloszlasa

Ez jól hangzana, és ha mondjuk a vagyonodat sok független random esemény összege határozná meg, akkor a centrális határeloszlás-tétel szerint így is lenne. De alapvetően a kapitalizmus úgy működik, hogy a pénz oda megy, ahol már van. A végső eloszlás inkább egy skálainvariáns (Pareto) eloszlás. A teljes eloszlásban is a pénz 90 %-a az emberek 10 %-ánál van, majd abban a 10 %-ban is, stb. (nyilván csak addig érvényes, amíg azért abban a 10 %-ban is elég sokan vannak ahhoz, hogy legyen értelme statisztikáról beszélni, a tetején már lehet, hogy nagy a zaj). Hogy aztán ebből MO-on mennyi igaz, és mennyire torzítja a tetejét mondjuk lölő, azt nem tudom.

A konklúzió az, hogy bérből akkor leszel  gazdag, ha először kommunista forradalmat csinálsz, és megeszed a gazdagokat. És akkor is csak az ország lakóihoz képest relatíve, és nem a szomszéd ország bérből élőihez képest.

Szoval a felso tizezer mar az ellaposodott resze, igy kb. a beleposzint majdnem ugyanez, minimalisan lehet csak lejjebb.

A vagyoneloszlas nem Gauss gorbe, inkabb exponencialis, szoval a #1 es #10000 kozott oriasi kulonbseg lehet.

Benne vagytok màr az 539ben?

Segit, hogy o legyen az utod. Gondolom. Mint Rejtonel az onsegelyezo egyesulet.

Főleg, hogy tavaly még DIalóg alapkezelők voltak. Nem mondhatják, hogy utódlásban nem járatosak.

Jól értelek, hogy úgy definiálod a céged értékét, mint az a mennyiségű állampapír, ami egy picit kevesebbet kamatozott volna, mint amennyi hasznot produkált a céged?

Szerintem ha a céged tényleg csak befektetésként van, csak a megtermelt zsé érdekel, akkor ez valószínűleg tényleg korrekt. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy mindig ez a helyzet, mint szinte mindig, az, hogy milyen mennyiséget kell vizsgálni, attól függ, hogy mi a kérdés, amit meg akarsz válaszolni. (Hasonlóan mint pl. a mérnöki tudományokban, ha az érdekel, hogy mikor érek oda, akkor a repülőnek a felszínhez képesti sebessége számít, ha az, hogy milyen a légáramlás a szárny körül, akkor a levegőhöz képesti.)

A nagygazdagok (Bill Gates, Warren Buffett) esetében sokszor az az érdekes, hogy a vagyonuk mekkora befolyást/hatalmat jelent. Ilyenkor könnyen lehet, hogy nem is olyan rossz valamiféle mérlegbeli számot nézni. Ezt nem tudja elkölteni, de azért a súlyát leírja, pl. hogy mekkora zsarolási potenciálja van egy államra (ha nem X, akkor átviszem a cégem Y-ba).

Ha az egyenlőtlenséget mérem, szerintem akkor sem a hozam érdekes, hanem az, hogy mennyi pénz fölött rendelkezik, az már az övé, és az ő gondja, hogy azt a pénzt "elvállalkozza". Az egyik ok, amiért a tőkének hozama van, az az, hogy a tulajdonosa azért kap pénzt, hogy kockázatot vállal (hasonlóan, mint egy biztosítás ára). (Nyilván van más is, azért is kap pénzt, mert lemond a fogyasztásról, befektet, ahelyett, hogy költene.) Mondjuk akkor sem egy olyan összeget néznék, amiből nincsenek levonva az adósságai.