A korlátozás, egy másik absztrakciós szinten, hatalmas szabadságot ad, illetve fordítva is, a szabadság pedig nagyon lekorlátoz.
Ezzel nem értek egyet. Ha ott a szabadság, még mindig lehetek mazochista meggyőződésből, és fogadhatok cölibátust, mondhatom, hogy márpedig nem használom a malloc(), free() párost, vagy megesküdhetek a szomszédom életére, hogy minden tömbindexet megvizsgálok range-re, if ()-ben, while ()-ban nem használok értékadást, és így tovább.