( jakubovics | 2024. 03. 25., h – 12:40 )

A teljesség igénye nélkül, némi jogszabály googlizással:

A teljes bizonyító erejű magánokirat
A teljes bizonyító erejű magánokirat olyan okirat, amely az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Lényeges, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltak valódiságát, beleértve az azon szereplő aláírás valódiságát a bíróság mindaddig elfogadja, ameddig ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Kivételt képez, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányosságai vannak, amelyek megdöntik a valódiság vélelmét.

  • A kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. Tehát a saját kézzel írt és aláírt nyilatkozat akkor is teljes bizonyító erejű magánokirat, ha azt tanúk nem írják alá.
  • Ha az okiratot részben vagy egészben nem az okirat aláírója írta saját kezűleg, akkor a teljes bizonyító erejű magánokirathoz szükséges két tanú. Az okiraton a két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A tanúknak nevük és lakcímük (ennek hiányában tartózkodási helyük) olvasható feltüntetése mellett kell aláírniuk az okiratot.
  • Az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti. Utóbbi nem tévesztendő össze a közokirattal, mert ebben az esetben a közjegyző csak az aláírást/kézjegyet hitelesíti, de nem ő foglalja okiratba a nyilatkozatot.
  • Az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy (pl. cég ügyvezetője, alapítvány kuratóriumának elnöke) a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja
  • Azügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.
  • Az elektronikus okiratot az aláíró a törvényben meghatározott hitelességi szintű elektronikus aláírással látja el. Például minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás.

Egyszerű magánokirat
Az olyan okiratot nevezzük egyszerű magánokiratnak, amely nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat fenti feltételeinek. Például egyszerű magánokirat, ha valaki az általa gépelt okiratot aláírja, de nem alkalmaz rajta tanúkat vagy nem hitelesíti az aláírását közjegyzővel.
Az egyszerű magánokirathoz nem fűződik a valódiságnak az a vélelme, mint ami a teljes bizonyító erejű magánokirathoz. A benne foglaltak bizonyítására az egyszerű magánokirat is alkalmas lehet. Azonban a bizonyító erejét a bíróság főszabály szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg. Tehát például az egyszerű magánokiratba foglalt kölcsönszerződés is bizonyíthatja a szerződés megkötését, ha a bíróság a per egyéb adataiból (felek nyilatkozatai, tanúk, egyéb okiratok) nem von le más következtetést az okirat bizonyító erejére.
 

Közokirat

A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Például közokirat a bíróság ítélete, a földhivatalban kiállított hiteles tulajdoni lap, a személyi igazolvány. Szintén közokirat a közjegyző által készített tartozáselismerő nyilatkozat vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés.
A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a következőket:

  • A kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta.
  • A közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát.
  • A közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

Teljes bizonyító erő kapcsolódik a közokirathoz is. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.
 

Tehát a ügyész/rendőr/bíró/közjegyző előtt tett nyilatkozat az okiratok grálja a Közokirat.