Az, hogy a telefonját 1234 random helyről összevakart komponensből kellően sok techrecskázás árán hozza (ismét) működőképes állapotra, az mi, ha nem sufnituning? A Linuxos hangrendszerek káosza és "használhatóra" reszelése mi, ha nem sufnituning?
A telefon használati tárgy, egy eszköz, amit nem reszelni meg tutujgatni vesz az ember, hanem használni. Jaaa, hogy anno csilliószázezres áron vette, és fáj, hogy a sokkal olcsóbbakhoz hasonlóan nincs rá frissebb OS, és valahogy szeretné menteni a menthetőt? Ezt elfogadom - de az, ahogy ezt össze lehet rakni, az akkor is sajtreszelős sufnituningnak néz ki.