Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy program amit ket neylveben irtak meg. Nem sok sor volt egyik sem, se a C se a Java. A C-ben a 10 sorban 7 oltari hiba volt, a Java-ban ha akartak volna se tudtak volna azokat a hibakat belerakni a. A C kurva kicsi volt, a java hozza kepest bohom nagy (par byte). A C gyrosabban indult majd gyorsan memory leak-elt es meg is doglott. A "bohom" java par ezredmasodperccel lasabban indult, de futott es nem halt meg. A c-t kicsit lassabban irtak meg, a Java-t gyorsabban.
Soval volt egy apro es gyorsan indulo leakelo C es egy picit nagyobb, kicsit lasabban indulo atomstabol Java implementacio.
"Igazából nem is létezik olyan végfelhasználói szempont, amiben ne a kissebb bináris nyerne." ...aham :D
A 300K vs. 400M kerdesekre:
* Ha nem tudod mind a kettot ugyanolyan konnyen terjeszteni, akkor ott nagy bajok vannak
* Ha az szamit melyik indul el gyorsabban, akkor ott valoszinuleg az az eyetlen szempont hogy meyik indul el gyorsabban (nem szamit a stabilitas, es hogy mit is csinal, itt mar irtak paran hogy a nagyszeru C programot atteve pyspark-ra maris 100-szorosara gorsult a dataprocesszing, mikozben korulbelul leszartak milyen gyrosan indul el, mert nem az volt a business szempont, hanem hogy milyen gyorsan vegez az adatokkal egy distributed computing eseten)
* A program merete es a hibak mennyisege nem all korrelacioban (lad a fenti peldat, de ha kell adok neked egy python programot, ami csak kb. 80 sor es szinte mindegy egyes soraba bele lehet kotni sot architekturalisan is szar, a javitott verzioja dupla annyi sor, megsem tartalmaz egyetlen hibat sem, szoval errol ennyit)
Persze tudom hogy kurvara feleslegesen tepem a pofam. Aki csak egy kulcslyukon keresztul latja a vilagot, annak az is hatalmas es meg tudja magat gyozni hogy csak annyi is a vilag :D