Java szoftverfejlesztő

Állást kínál

Fejlesztőcsapatunk professzionális szoftverfejlesztéssel foglalkozik osztrák, német és svájci ügyfélkörnek leginkább az energetika, gépipar, biztosítás, közlekedés, közigazgatás és városüzemeltetés területén. Városüzemeltetési projektünk bővülése kapcsán keresünk új kollegát.

FŐBB FELADATOK:

  • Projekttervezés, fejlesztés és megvalósítás jól definiált keretek között
  • Java alapú szerver oldali fejlesztés
  • Webes UI implementációja Vaadin Frameworkkel
  • Minőségi szoftverfejlesztés automatizált teszteléssel
  • Fejlesztés kis létszámú agilis csoportokban

ELVÁRÁSOK:

  • Szakirányú felsőfokú végzettség
  • Legalább 3 éves fejlesztési tapasztalat: JAVA EE, SQL, ORM
  • Agilis szoftverfejlesztési technikák ismerete (ATDD/TDD, CI/CD)
  • Agilis projektmenedzselési módszerek ismerete (elsősorban Scrum)
  • Kommunikatív, magabiztos angol nyelvtudás
  • Nyitottság új ismeretek megszerzésére

ELŐNY:

  • Német nyelvtudás
  • Cucumber, Oracle, PL/SQL, BDD
  • C#, Microsoft technológiák ismerete
  • Csapatszellem, megoldás- és ügyfélorientáltság

AMIT KÍNÁLUNK:

  • igényes feladatok magas szakmai szinten
  • napi kapcsolat külföldi kollegákkal
  • tréningeken, konferenciákon való részvétel
  • modern munkakörülmények
  • versenyképes jövedelem
  • rugalmas munkaidő
  • német nyelvtanulás támogatása

MUNKAVÉGZÉS HELYE:

Budapest, 1118 Rétköz utca 5. BudaWest Irodaház
JELENTKEZÉS, INFORMÁCIÓ:
jobs-hungary@techtalk.hu
+3615019920
http://hup.hu/user/17142

(A hirdetés a HUP-Profession szabadkártya felhasználásával került kihelyezésre)

( suti | 2015. 12. 04., p – 12:27 )

"modern munkakörülmények" -> macbook pro-n dolgozni? IntelliJ/IDEA-ban fejleszteni?
"versenyképes jövedelem" -> havi 100%-osan bejelentett bruttó bér forintban tól-ig?

( xcenter | 2015. 12. 04., p – 12:35 )

Az a felsofoku vegzettseg tenyleg kotelezo, vagy tapasztalattal kivalthato?

szerk: Nem erdekel a melo, csak egyre tobbet latom a felsofoku vegzettseget, csak erdekel, hogy van-e ertelme 6-8 ev tapasztalat mellett visszarohangalnom semmit se tanulni egyetemre, hogy legyen rola egy papirom is?

Már ne haragudj, de baromi nehéz úgy egyetemre járni és levizsgázni, hogy semmit ne tanulj. Sőt, azt kell mondjam, hogy lehetetlen. Azonban ha a kérdés az, hogy ennek mekkora részét fogja használni a munkája során, amikor html-css-t kódol for food, akkor nyilván semmi értelme.

én amikor 90-es évek végén / 2000-es éveke elején jártam egyetemre, akkor volt ott egy nagyon okos lány, hihetetlen jó jegyeket kapott mindenből (4-5 között állandóan) kivéve azt amikor az elméletet kódolni is kellett, azaz szószerint programozni kellett volna. tehát a gyakorlati életbe nem tudta átültetni a tudását.
na ezért nemnagyon éri meg a papír.

vagy melyikőtök emlékszik vissza diploma szerzés után néhány évvel a 3. évfolyamon tanultakra (legyen most ez egy 5 éves egyetem például), ha nem használja? hány százalékát használod annak amit a diplomához kértek a napi munkád során?
így tényleg nincs sok értelme, úgyis meg kell tanulni azt a néhány dolgot újból amikor előjön, én is ezt teszem, amikor szükség van valami újra/elfelejtett dologra, akkor megtanulom.

Ezzel részben egyetértek. Nálunk is volt 1-1 ember, aki nagyon okos volt, de köze nem volt a programozáshoz. Neki ez így elég volt, majd lesz belőle kutató, az is kell. De ez nem azt jelenti, hogy a többieknek nem kellene programozni tudni, illetve az ott tanultak haszontalanok lettek volna. Én úgy tekintek az egyetemi képzésemre, mint egy kommandós kiképzésre. Aki azt végigtolta, az nagyon hülye nem lehetett, és az iparban is megállta a helyét.

"tehát a gyakorlati életbe nem tudta átültetni a tudását."

Igen, ilyennel sajnos én is találkoztam, bár a jelenség alapvetően nemtől függetlenül előfordul. Lányoknál talán inkább azért feltűnő, mert jóval kevesebben vannak és általában kitartóbbak, ha be kell seggelni valamit.

"vagy melyikőtök emlékszik vissza diploma szerzés után néhány évvel a 3. évfolyamon tanultakra"

Volt jó pár dolog, amire nem emlékeztem vissza, de tudtam, hogy tanultam róla és tudtam, hogy hova nyúljak, mikor kellett.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

"de baromi nehéz úgy egyetemre járni és levizsgázni, hogy semmit ne tanulj. S"

Ismerek par ellenpeldat. ;^) Tipp: ha csak vizsgara magolod be az anyagot es utana nem foglalkozol vele, nagyon hamar kivasik a fejedbol.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Te se manapság jártál oda, így tippre.

A tárgyak 80+%-nál nagyságrendekkel egyszerűbb a tavalyi, tavalyelőtti zhkat, vizsgákat megértés nélkül beseggelni (és ezek általában elérhetőek, megoldásokkal), mint megtanulni. Utóbbit nehezíti, hogy az előadók többsége nem tud előadni, jegyzet, s könyv pedig egyáltalán nincs / botrányos minőségű. (Tisztelet a kivételnek!)

A legnagyobb problémát az jelentheti, hogy egyes tárgyakból beszerezd a tavalyi zhkat, mert az oktatói gárda nem veszi jónéven, ha ez gyűjtve van. De ezekből a tárgyakból is közkézen forognak ezek, annyi különbséggel, hogy a többség az első félévben összeszedett kapcsolatain keresztül, dropboxról szerzi be, nem pedig *.bme.hu domainről.
--
blogom

Azért hozzáteszem: a gyakorlat számomra azt mutatja, hogy ártani nem árt, ha valaki elvégez egy egyetemet (vagy akár csak egy OKJ-t), mert jó esetben ragad is rá valami.

Az más kérdés, hogy önmagában mindkettő édeskevés.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Sajnos rengeteg idő és most már pénz is az iskola elvégzése, ami idő alatt sok minden mást is lehet csinálni, akár a szaktudást is mélyebben elsajátítani, vagy pénzt keresni :)

Az egyetem/főiskola elvégzése egy befektetés, ami hosszú távon térül meg. Sajnos azonban a mai informatikai felsőoktatás színvonala komolyan süllyedőben van, és így a diploma értéke is. Pont ezen értékcsökkenés miatt már nem feltétlenül éri meg a befektetés.

> mert jó esetben ragad is rá valami.

Maradjunk annyiban, hogy jó esetben.
De alapvetően +1, akire ragad ott valami (ha szembejön egy probléma, amihez hasonló volt az egyetemen, akkor tudja, hova kell nyúlni), az nagyon hasznos.

Tapasztalataim szerint nagyon kevés hallgatóra ragad valami.
--
blogom

Lehet, én 99-ben kezdtem, és 2005-ben végeztem. Bár már akkor is egyre lejebb adták a színvonalat, ami nekünk még beugró + szóbeli vizsga volt, az az utánunk jövőknek már
csak sima vizsga, meg volt alkalmam vizsgajavításban is segédkezni, és bizony egy csomóan semmit nem tanultak... mindenesetre jó tudni...

Kevés, szerintem 20% körül lehet, vagy még kevesebb. Csakhogy valami kimaradt: tanultunk egy csomó olyan dolgot, amit nagyon ritkán kellett használnom (pl. gráfelmélet, algoritmuselmélet, automaták) viszont amikor kellett, akkor nagyon jó volt, hogy a feladatot vissza tudtam vezetni egy alapproblémára, és annak megfelelően meg tudtam oldani.
Ha átlag kóderpistike lettem volna, akkor esélyem nem lett volna, ugyanis ehhez kevés a google. A másik, hogy az egyetem nem csak tudásanyagot ad, hanem képességet
is fejleszt, többek között a hogyan tanuljunk meg egy témát baromira rövid idő alatt úgy, hogy használni tudjuk (és aztán persze gyorsan el is felejtsük). A másik ilyen képesség az a teherviselés, amikor az ember végignyom egy egyetemet, leszigorlatozik, szétszívja magát, az kicsit olyan, mint egy kommandós kiképzés. Nagyon sokat szív, de aki kibírja, az teljesen máshogy áll a dolgokhoz. Ami még érdekes lehet, hogy nagyon jó kapcsolati hálót építettem ki az egyetem alatt, nagyon sok emberrel ismerkedtem össze, ami nagyon sokat segített pl. munka szerzésben is. Most nem tudom milyen a műegyetem, én 10 éve végeztem, akkor még ilyen volt.

Szerintem egy kicsit túlértékeled az egyetemi képzést... nem reprezentatív minta alapján a szakmailag legsikeresebb ismerőseim közül a legtöbb folyamatosan a bukás határán egyensúlyozott, a legjobb tanulók pedig most valami óriás mamut cégnél húzzák az igát, mint utolsó senkik. Mondjuk arra lehet, hogy jó ez a "kommandós kiképzés", hogy el tudd viselni azt a fajta munkahelyi légkört, amikor fogalmad nincs arról, hogy mit és miért csinálsz, illetve van-e egyáltalán bármi értelme a munkádnak... :)

...a kapcsolati hálóban van valami kis igazság, de egy nagyságrenddel több és hasznosabb szakmai ismerőst szedtem egy év alatt össze mindenféle szakmai találkozón, mint a felsőoktatás egésze alatt...

--
https://portal.gacivs.info

Oké, akkor gondold végig, hogy mennyi a jó fejlesztő ismerőseid aránya akik semmilyen felsőfokú képzést nem végeztek az összes fejlesztői ismerősödhöz képest. Nem arról
beszélünk, hogy színötös tanuló volt-e valaki, az valóban lényegtelen ...

Én nem véltem korrelációt felfedezni eddig diploma tulajdonlás és jó munkavégzés között. Persze tegyük hozzá hogy nem R&D-ről beszélek hanem az üzleti piacról, előbbihez kétség kívül kell a tudás amit a diploma megszerzése ad, főleg az hogy tudj kérdezés és gondolkodás nélkül megoldásokat kierőszakolni magadból.

Az a helyzet hogy a piaci állások olyan 10%-ához van szükség arra az absztrakt tudásra amit a jelenlegi mérnökinfó/proginfó tanít, azon kívül tehetséges kóderekre lenne szükség. De ezt lehet magyarázni ennek a felső, szakmailag kimagasló 10%-nak, az ő agyuk nem erre a látásra van beállítva.

Szükség van mindenféle szintű programozókra, ugyanis csak Pesten több ezer betöltetlen java fejlesztői állás van, egyszerűen hozzáértő embert baromira nehéz találni. Azon emberek számára, akik mondjuk programozgattak (tehetség), a felsőoktatás lehetőséget ad, hogy még jobb programozókká váljanak (tudás), tudomásom szerint jelenleg ennek alternatívája nincs (most tömegekről beszélünk, nem egyes emberekről). Abban egyetértünk, hogy az egyetemek/főiskolák nem a lehető legjobb módon oktatnak, hogy a tananyag sokszor elavult, és masszív reorganizációra lenne szükség, ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy van értelme. De hogy hozzak egy kis statisztikát, és ne egyedi példákkal jöjjünk:

http://felvi.vik.bme.hu/statisztika/

"A kezdők átlagkeresete az országos átlagot jóval meghaladja. A 2009. februári felmérések szerint a karon végzettek bruttó átlagkeresete 441.524 Ft ( az egyetemi átlag 345.153 Ft). A 4 éve végzettek átlagkeresete 567.002 Ft, az országos átlag 402.375 Ft."

igen, emlékszem annakidején (2000-es évek elején/közepén) csomóan hagyták ott az ELTE progmatot, valahol a képzés félútján és nem kapálni mentek haza :)
de szerintem ezen a "van diplomája/nincs diplomája" témán kár lovagolni.

úgyis felvételi van, ahol kiderül, hogy értesz-e a témához vagy sem.

nekem az elmúlt 10+ évben, ha kérték is a diplomát, mondtam, hogy nekem osztán nincs a :)
szerintem teljesen fölösleges ezen agyalni, én sose nézem, hogy kérik-e valahová a papírt.
lásd nyelvizsga esetét! hol kérik a nyelvizsgapapírt úgy, hogy nem hallgatnak meg téged, hogy hogyan beszélsz társalogsz az elvárt idegen nyelven?

( szeim v | 2015. 12. 04., p – 16:40 )

Vaadin???

A GWT az legalább teljesen a böngészőben fut, és reszponzivabb a UI. Persze eléggé menekülős a GWT is.
Itt meg klikkelsz egyet, aztán jól lekezeli a "legyen félkövér" eventet a szerveroldal.
Lehet, hogy sarkítás, dehát na.

Sz*métre való mindkettő.

legalább mindkettő JAVA, és nem dzsunkaszkript.
én mellesleg szívesen fejlesztenék GWT-ben, ha lennének ilyen lehetőségek.
erről a vaadinos minden szarért a szerverhez nyúl dologról már én is hallottam, bár ebben még nem fejlesztettem semmit, szóval lehet, hogy ha ez így van, akkor az gáz. de a GWT alapból jó teknológia, csak keménymag típusú programozók kellenek a használatához.

szerk.: mellesleg a kedvenc JS utasításom: typeof NaN

> szerk.: mellesleg a kedvenc JS utasításom: typeof NaN
De mivel művelt vagy, ezért tudod, hogy a NaN nem JavaScript specifikus, és azt is, hogy mivel numerikus adattípus, JS-ben pedig az ilyen reprezentálására a "number" típus van, ezért a "typeof NaN" kifejezés értéke "number" lesz.

hát igen, tipikusan érthető nyelv: type of Not A Number => öööö??? hát persze, hogy number :D
hát ezért (is) utálják marha sokan a dzsunkaszkriptet mint a szart.

de ez is egy érdekes dolog: [] == [] azaz két üres tömb egyenlő-e?
vajon true vagy false? :D

Hm.. Sokszor beleesek a "kezdeti hipotézis hibájába".

Mindenesetre XD :D :P olvasd el azért az ieee 754 szabványát.

:-(

> de ez is egy érdekes dolog: [] == [] azaz két üres tömb egyenlő-e?
És ez javaban is ugyanígy van, ha két objektum-ot 

==

-vel hasonlítasz, a címeiket fogja hasonlítani. (hint: 

new int[1] == new int[1]

<- ez is false).

Ezek után felmerül a kérdés, hogy te tisztában vagy bármilyen szinten az alapokkal...?

NEM.

A két egyenlőségjel jelentése pontosan ugyanaz javascriptben, mint javaban. Referenciavizsgálat.

És még pár egyéb nyelven. Ahogy bemutatkoztál, te nem a javascripttel nem vagy tisztában, hanem az alapokkal. Nem a javascripttel, hanem az iee 754 lebegőpontos szabvánnyal.

Arról nem is beszélve, hogy bár szerinted "javascriptben nincsen equals"... de ugyanúgy implementálhatsz equals függvényt az osztályodon (vagy a prototípusra). Ezt pár lib meg is teszi amúgy. Bár hogy ezt minek magyarázom, azt már magamsam tudom.

ühüm, beírtam a dzsunkaszkript consoleba: [].equals([])
tényleg homályos, hol van a JS nyelvben az equals definiálva a kezdetektől fogva, mint az van a java.lang.Object -ben?

innen idézek: http://www.w3schools.com/js/js_comparisons.asp
"Comparison operators are used in logical statements to determine equality or difference between variables or values."
első táblázat, első sor ...
ismét előkaptam a dzsunkaszkript console-t, mondván egyenlőséget lehet nézni == operátorral két változó között:
var a = []; var b = []; a == b
találós kérdés, vajon true vagy false

var a = []; // letrehoz egy tombot es az "a" erre a tombre lesz egy referencia
var b = []; // letrehoz egy tombot es a "b" erre a tombre lesz egy referencia
a == b false, mert ket kulonbozo tombre mutatnak, mas a ket valtozo erteke.

var x = []; var a = x; var b = x; a == b;
talalos kerdes, az elobbiek alapjan vajon true vagy false

Javaban szerinted a Double.NaN-nak mi a típusa?

Segítek, double.

https://docs.oracle.com/javase/7/docs/api/java/lang/Double.html#NaN

Szerinted C-ben milyen típusú az Inf és a NaN? Ott meg float.
http://www.gnu.org/software/libc/manual/html_node/Infinity-and-NaN.html

Sajnos nagyon égeted magad azzal, hogy nem tudod, mi az IEEE 754, és mit jelent a NaN.

Ez egy egész jó összegzés, és ha átkantintassz az "===" fülre, akkor jön a vizuális megvilágosodás és értelmet nyer a sokat hangoztatott mantra, miszerint SOHA NE használj ==-t javascriptben, hanem mindig ===-t.

Emellett továbbá a harmadik fül megmutatja az if-es feltételekbeli használatot. Bár biztos hasznos ez a táblázat is, abban egyetérthetünk, hogy ha valaki _bármilyen_ nyelven elkezdi írogatni az 

if ("false")

jellegű kódokat, akkor ott nem anyelvvel lesz a legnagyobb gond.

Szerk: Sőt, ez még szemléletesebb: https://dorey.github.io/JavaScript-Equality-Table/unified/

" szóval lehet, hogy ha ez így van, akkor az gáz"

Miert gaz, hogy van egy keretrendszer, amiben viszonylag gyorsan*, html/css/js takolgatas nelkul ossze tudsz dobni egy bonyolultabb webes alkalmazast? Ha nincs sok felhasznalo, egyaltalan nem gond, hogy minden klikkre elmegy a szerverig.

*nekem zkoss-al van tapasztalatom, az is hasonloan mukodik, feltetelezem, hogy fejlesztes gyorsasagaban a vaadin nem rosszabb.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

engem zavarna, ha minden egyes klikkelésre szerveroldali hívás lenne mint mondjuk JSF-ben, fölösleges adatforgalmat generálva.
ezért is inkább natív GWT-re szavaznék, mint vaadinra.
nameg ha elkezd növekedni a felhasználó szám akkor ez már tényleg probléma lehet.

de egyébként félre ne érts, én is szeretem a GWT teknológiát és kifejezettem rühellem a dzsunkaszkriptet (meg az azt propagáló majmokat).

:)

Van. Több hónapba került, amíg a cégen belül átkerültem egy nem GWT-s projectre.
Azóta sokkal jobban érzem magam.

Bár az is igaz, hogy az új verzió (asszem 2.8) már alapból támogat egy "superdev" nevű izét,
aminek hála lerövidül a compile idő. (feltalálták az inkrementális compile-t)

Viszont a kettő darab előnyből egy elvész: bár továbbra is java-ban írhatod a callback-eket,
eclipse-ből már nem lehet debugolni.

Helyette a forráskódot leküldi a böngészőbe, és ott egy mapping alapján látod a java kódot,
(gyk. a firebugban) és tudsz léptetni. Csak a változóneveket nem fordítja át rendesen. :)

Az meg hogy hogy néz ki egy komolyabb callback lánc javaban (mennyire gusztustalan)
azt mindenki döntse el maga. Még akkor is, ha a GWT-s eventbus-t használod,
és szétszervezed a láncot néhány eventtel.

Nem attól gyors fejleszteni egy keretrendszerben, hogy csiliárd komponenst tol alád,
hanem ha a keretrendszer szervesen illeszkedik a nyelv lehetőségeibe.

Itt ez nem teljesül, mert javaban írsz javascriptet. Nem tudod használni a java-s libek
99 százalékát, mert a végeredmény nem jvm-en fog futni. Nem tudod használni a
standard java által biztosított lib-ek nagyon nagy részét, mert azok nincsenek implementálva
egy böngészőben, és a GWT sem ad kerülő megoldást.

A vaadin meg ugyanez a filozófia: Írjunk Java-ban javascriptet.
NEM arra való, nem arra találták ki. Ráadásul nehezítésként még elküld minden sz*rt a szerver felé.

Ezenkívül sokkal kevesebb GWT/Vaadin arc rohangál az országban, mint javascriptes.
Könnyebben találsz embert. Aztán ha a vezetőfejlesztőd egy csontagyú fasz,
aki csak azértse kódol (kódoltat) javascriptben, az már más probléma.

Mondom ezt úgy, hogy én is Java-t kódolok pénzért. Mégse mondom azt az oracle kollégának
mellettem, hogy mostantól a pl/sql szar, és kódoljon java-ban, aztán majd azt lefordítjuk
pl/sql-re.

Persze ez csak egy vélemény.

"Ezenkívül sokkal kevesebb GWT/Vaadin arc rohangál az országban, mint javascriptes.
Könnyebben találsz embert. "

Egy halado fejleszto, aki ert Javahoz es volt mar dolga web frontenddel, hasznalt mar par keretrendszert, par nap alatt beletanul. Szvsz stupidsag konkret fw ismeretekre szurni toborzaskor, feleslegesen leszukited a jelentkezok koret.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Igazándiból a pl/sql példa (fentebb) az nem is rossz.

Szerintem azt nem megy át sok embernek, hogy a webes frontend fejlesztés az az utóbbi
években teljesen különálló terület lett a backendtől, különösen mióta a REST mint
olyan kvázi szabvánnyá vált.
(azaz lett egy mindkét oldal által könnyen beszélt api/nyelv/kapcsolódási felület)

Emiatt ami működik az egyik területen, az nem biztos, hogy megy a másik oldalon.

És emiatt az egyik terület más szakikat kíván, mint a másik. Tehát azzal érvelni,
hogy majd felveszel egy mindentudó javast, akit szupermenként bedobsz bárhová,
mert a hézagokat majd úgyis kitölti a keretrendszer, nem szerencsés.

Ennek ellenére hány cég/cégvezetés/menedzser gondolkodik így - félelmetes. Meg úgy, hogy oké: programozni kell csak azt is, úgyhogy megtanulod 1 hét alatt. Vagy jó arcok lesznek és adnak rá 1 hónapot. Persze úgy, hogy a projekt indul, rögtön éles feladatokon dolgozz de cserébe csak a harmadik sprinttől várják a 100%-os sebességet. Csak, hogy rövid idő alatt valaki kitanuljon "profi" szintre egy új technológiai stacket+eszközöket, ahhoz tehetség, sok-sok tapasztalat, végtelen sok munka és akar kell. Csak épp ezek a szabvány, csereszabatod fejlesztőben nincsenek meg... és az ilyenek nem is br. 500ért húzzák a szekeret.

0.02 :)

Mi GWT-t tolunk, és abszolute jók a tapasztalatok. Superdev kb. 2.5.1-óta van, most már a 2.8-as fog jönni.
Firefox-szal a debug viszont sosem ment normálisan, lassú volt, chrome-mal viszont teljesen jó.
Önmagában a GWT nagyon butus, érdemes valami gui könyvtárat használni (mi pl. smartgwt-t használunk)
Javascriptet NÉHA kell kódolni (de főleg debuggolni), ettől függetlenül a kódbázisunkban csak nagyon minimális a JS mennyisége.
Cserébe normális projekt struktúránk van, minden tipizált, és egy nyelvet tudunk szerver és kliens oldali fejlesztésnél
is használni.

> Cserébe normális projekt struktúránk van, minden tipizált, és egy nyelvet tudunk szerver és kliens oldali fejlesztésnél
Mostanában szemezek Microsoft TypeScripttel, mindez teljesül arra is. Majd meglátjuk. GWT-ztem egy jóideig, EXT-GWT-vel.

Én most állok döntés előtt.

Leginkább az tart vissza, hogy mi van, ha olyan libraryt használnék, amihez nincs typedefinition. Már ráleltem a definitelyTyped-re, van egy jó kis tooljuk, tsd, ezzel könnyen kideríthető 

tsd query jquery

és már látod is. De ez nem elég, "mindössze" ezerháromszáz libhez vannak definíciók, és már belefutottam nemlétezőbe és elavultba is.

Ami viszont meleltte szó, az a típusbiztonság. Továbbá nagyon szimpatikus a fejlesztési modelljük, githubon van minden, várják a PR-okat, és "upstream" kompatibilisek ES6, ES7-tel.

Redditen szoktam olvasgatni sztorikról, hogy valakinek bejött-e bármilyen TypeScript-es vagy Flow-os fejlesztés, eddig nem nagyon van panasz, mindenki azt mondja, hogy amint lehet álljunk neki :-)

Hát igen, ha esetleg belekezdtek egy ilyen projektbe, szívesen olvasnék visszajelzést, hogy mennyire jött be. Én igazából attól tartok, hogy a typescript-nél
ugyanúgy plusz egy körös fordítás van, mint a gwt-nél, magyarul olyan sokat szerintem nem nyernék az üggyel, cserébe viszont még egy nyelvet meg kellene tanulni....
JS könyvtárhoz már írtam GWT wrappert, nem volt nehéz, ráadásul az 1.8-as GWT-ben még könyebb lett... szóval tényleg nem tudom :(

kíváncsi lennék a JAVA fejlesztők hány százaléka szeretne még JSP/JS vagy valami hasonló kombó mellett javascriptben IS fejleszteni.
én például elmenekülök minden ilyen szartól, sok állásajánlatot visszapattintok azonnal ahol meglátom, hogy dzsunkaszkriptelni is kellesz ...
a UI számomra vagy GWT vagy átadom másnak és maradok a backendnél.
szerintem a JAVA fejlesztők többsége ezzel ugyanígy van!

azért a JAVA-s libek nagy részét nem is nagyon lehet értelmezni weben, emiatt nincsenek emulációik, pl java.util.concurrent.* csomag, vagy java.io.File, etc...
a másik szokásos félreértelmezés a Reflection, azt se lehet jól/optimálisan emulálni, hiszen akkor a fél világot is bele kellene fordítani a JS-be, amit nyílván nem szeretnél.
vagy ha lehet, akkor a JS/böngésző nem adja meg a lehetőségét a normális emulációnak, itt a normális dátum/idő/időzóna kezelésre gondolok.

( tornai | 2015. 12. 05., szo – 10:29 )

Tulajdonképpen nem teljesen mindegy, hogy milyen programnyelven kell fejleszteni? Előbb-utóbb egy újat úgyis meg "kell" tanulni... tákolni-hákolni mindenütt lehet meg úgy is lehet dolgozni, hogy süssön róla az igényesség és hogy aki írta, az tudja hogy mit csinál. Ami igazán számít az a közeg és a kultúra, mert ez határozza meg, hogy szívásként élem-e meg az egészet vagy úgy hogy alkotunk valamit, amire együtt büszkék lehetünk - miközben leküzdtünk mindenféle akadályt és tanultunk rengeteg dolgot.

Nyelvek, frameworkok kicsit más megközelítésben:
https://blog.8thlight.com/uncle-bob/2015/08/06/let-the-magic-die.html

+1
A legtöbb mindennel egyetértek amit írsz és amit Bob bácsi ír, de azért nem látom ilyen egyértelműnek a helyzetet.
Azért nem mindegy, hogy milyen nyelven programozunk vagy milyen framework-öt (library-t) használunk vagy nem használunk.
Azzal teljesen egyetértek, hogy minden nyelven lehet jobban és rosszabbul programozni és sok esetben felesleges vagy egyenesen káros egy-egy framework (library) használata.