“Most vagy soha”

Ha tehetitek nézzétek majd meg amikor lehet, egész jó. Kiemelt kérés szerint még nem véleményezhetek publikusan, s nem írhatok semmit(öbbet), de.. szívesen néztem, nem unatkoztam. Van ami azért kérdéses persze, azt majd 14-én este idebököm. Vagy 15-én.. mindegy.

Ui a zene majdnem mindenütt zseniális, remélem ezt leírhattam :)

Hozzászólások

Miről van szó egyébként? Azt sem árulhatod el?

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

Lehet epp egy gyonyoru muveszi kinyilatkoztatas az emberi erzelmekrol es a hatalom korruptsagarol. Lehet direkt Pedofi -nak ejtik majd Petofi nevet mielott kivegzik (esetleg sosem halt meg). 

En nem varok sokat a filmtol, de kivancsi vagyok mit produkal az orszag, de arra is, ki hogyan ertekeli.

Egyeb: Rakay tenyleg arany Mercedesszel jar? Kb ez a legfontosabb amit emlit rola a google.

Ami egyrészt nem fair, bár miután vannak akiket a sportszerűség annyira nem érdekel.. annyiból azért mindig lámerség, mert egy későbbi és esetleg valós kritika méregfoga magától kihullik tőle. Előre. Baromi könnyű lesz azt mondani legalább részint jogosan, hogy “már előre lesajnáltátok, szóval kb. emiatt károgtok és kapjátok be”.

Hasznos idióták mindenütt [Buzz Lightyear gif].

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Eddig meg nem keszult jo magyar film. Fasza lenne, ha ezzel most ez megvaltozna.

Sztem az volt para, hogy a magyar szinhazi szineszeket futtattak eddig a filmekben, akik vegigripacskodtak mozifilmet is. Itt most van esely es hatha fiatal, ismeretlen szineszek lesznek a szereplok.

Penz volt ra, szoval drukkolok, hogy sikeruljon.

Sztem az volt para, hogy a magyar szinhazi szineszeket futtattak eddig a filmekben, akik vegigripacskodtak mozifilmet is.

+sok 

Szerintem a magyar "filmművészet" a nézhetetlen szintről indult de a rendszerváltás után aztán sokat romlott... Kár érte, pedig magyar vonatkozású téma aztán lenne bőven akár történeti, akár kulturális, akár művész vonalon is, de hát jó filmek megalkotásához "játszani is tudni kéne"....

Csaba

A Sorstalanság film az nekem nagyonnem jött be, egyszer néztem végig.. azt is kétszerre. Nem tudom milyen lenne úgy nézni, ha érintett lennék - enélkül viszont több jelenetből annyi maradt meg, hogy Szomszédok színvonal (érdekes, hogy más is ilyen hasonlatot használ, szerintem nem véletlenül). Sosem lennék képes megnézni újra. A sokaknak furán érzékenyített téma adja el ezeket a filmeket szerintem.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Úgy rémlik, volt benne Vágási Feri is, úgyhogy nem véletlenül :D

Milos Formannal kellett volna készítettni pár magyar történelmi filmet. Lehet, nem lettek volna hitelesek, de talán szórakoztatóak lettek volna.

Mondjuk a Larry Flint film alapján egy Liszt film is izgi lett volna tőle, már csak nőügyileg is :D 

Játszani? - Átélni!!! - Amikor egy sci-fi teljességgel lehetetlen és virtuális körülményei között, zöld vászon előtt is hitelesen alakítanak.

(Most láttam a Dune 2-őt, eszméletlen profizmussal játszanak. Maga a film is abszolút unikum! - Tényleg, az első perctől mint mozinéző benne vagy a filmben, nincsen a szereplők alakításában semmi zavaró, ami kizökkenthetne...)

- Több mint 2500 mozi korrekt, moziszerű megtekintése után mondom, ennél hatásosabb, a legkisebb részletre is ügyelő filmes mese nem létezik. - Persze ehhez a meséket, a műfajt szeretni kell! És jó moziban kell megnézni. - Ebben az esetben a Dolby Atmos nélkülözhetetlen az élményhez.

Dennis Villeneuve ezzel "lefejelt" mindent, ami eddig létezett a sci-fi műfajában!

Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy el tudjunk tartani külön színházi- és filmszínészeket is.

Amúgy van film, ahol szerintem működik a valószerűtlen, túltolt teátrális játék. Pl Legényanya (ha már "túltolt"... :) ). Egyszerűen ehhez a szatirikus, fekete-humor műfajhoz ez passzol. (Tudom, ezért fogok kapni hideget, meleget, megosztó film)

Az sem véletlen, hogy Szabó István vagy mondjuk Tarr Béla gyakran külföldi színészeket szerepeltetett a filmjeiben.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Azt nem mondanám, hogy sok jó magyar film van, de van. Ami nekem tetszett: Testről és Lélekről, Liza a rókatündér, Taxidermia, Fehér tenyér (mondjuk az lehet, hogy a tornász múltam miatt). A Kontrolt nem sorolom ide, rendkívül túlértékeltnek tartom.

Az, hogy ezek a filmek hogy viszonyulnak egy "átlag" amerikai filmhez azt nem tudom. Azokból se nézek sokat.

Nepszerutlen velemenyem, hogy az Uvegtigris nemcsak onmagaban borzaszto, hanem az egyik legszarabb film, amit valaha lattam.

Tudtak ezt a keszitok is, a masodik-ikszedik reszben mar a regi poenokat (easy rider - az abban volt?) elsutottek az elso 5 percben, hogy akit a tobbi amugy nem erdekel, annak ne kelljen tovabb neznie. :)

Az oscar dijas Mindenki, a VAN valami furcsa es megmagyarhatatlan. Nyilvan szubjektiv, de szvsz erdemes megnezni. Ha birod, akkor mwg ott van a Hat hét, ami egy orokbefogadasrol szol.

A kontroll szerintem azert volt jo, mert megmutatta lehet nezheto filmet is csinalni. Akkoriban az kivetel volt, de az etyeki studio sok hollywoodi minkat idehozott, es latszolag javitott az itthoni atlag minosegen. 

Szekunder szegyen fogott el a viccektol, amik ebben voltak. Nem jutottam a vegere. Kellemetlen elmeny volt nagyon. :(

Ebben a Petofi filmben azert remenykedem, mert a szinek rendben voltak a trailerben. Emberek es a diszlet szinei is. Raadasul nem mindenkit durvan rakozelitve mutattak folymatosan mikozben ugy artikulalt, mintha suketeknek keszult volna a film.

Hát igen, a geszti eszti. Az ő példája tökéletesen bemutatja, hogy amíg az üzleti életben is nagyon fontos a megfelelő kapcsolatok léte, a kulturális (művészetiben) életben nélkülözhetetlen.

Róla, meg amúgy kvázi az egész sleppről mindig egy vicc jut eszembe. Sajnos csak a minimum negyven felettiek értik.

 

Ramszesz fáraót vissza akarják "vonultatni",  s meg kérdik tőle milyen halálnemet akar választani.

Erre azt mondja, "falazzatok be egy kecskével az egyik piramisba", s így is tesznek.

Kb. 20 év múlva eszébe jut valakinek, meg kellene nézni, mi van az öreggel.

Kinyitják a piramist, .. hát Ramszesz, meg a kecske is -igaz soványan- de élnek.

"Hogy csináltad, ó bölcs fáraó", kérdik.

"Amit én szartam azt megette a kecske, amit a kecske, azt megettem én."

"Ó hatalmas vagy bölcs fáraó, feltaláltad a KGST-t."

Ahhoz inkább 50 felett kell lenni, a mai 40-es korosztály még nagyon kisgyerek volt ahhoz, hogy értse miről van szó. Én is csak azért értem, mert apám a Híradástechnika Szövetkezetben dolgozott egy ideig és onnan elég jól rá lehetett látni a KGST valódi működésére (vagy inkább annak hiányára).

Geszti szerintem nem pont ez az eset. A kapcsolatok kellettek neki, ez nyilvánvaló, nem is vitatom. Ő egy nagyonis élelmes figura volt, aki a rendszerváltáskor rájött, hogy a külföldön már befutott zenei stílusok, tv műsorok stb valószínűleg Magyarországon is működni fognak. Alapvetően a biztosra fogadott. Csak az volt a fontos, hogy ő legyen az első, aki behozza. Nem kellett annak jónak lennie, nem kellett megérteni, hogy az adott műfaj honnan jött, miért van, mi a mondanivalója, elég lemásolni a külsőségeket. Az újdonságfaktor majd eladja. És persze eleinte el is adta. Nyilván ahogy pár év alatt elkezdett szélesedni itthon is az emberek látóköre, akkor vált világossá, hogy mennyire felszínes, ócska, bugyuta koppintás volt a minden amit csinált. (Terjed róla egy legenda, hogy magánemberként is - mint valami Columbo hadnagy - mindig vitt egy kis jegyzetfüzetet magával és bárkivel beszélgetett, ha hallott valami "szelemes" vicces szófordulatot, azt azonnal pofátlanul az illető orra előtt lejegyezte, a következő műsorában már benne is volt.)

Arra alapozta az egész hírnevét, hogy a rendszerváltáskor ő volt a vakok közt a félszemű. Egy darabig kitartott a lendülete, de hála az égnek mára eltűnt a süllyesztőben.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Attól félek nem értetted miért ez a vicc jutott eszembe, Gesztiről meg az őt körülvevő kulturális közegről. A KGST -s utolsó mondatot csak azért írtam, mert maga vicc így szól. Hiányzott volna a vége, ha nem írom le..

Ami miatt eszembe szokott jutni, az a "amit én...." kezdetű mondat.

Akkor lehet, hogy túl sokat tudok a KGST-ről és azért nem vonatkoztattam el tőle eléggé :) Geszti máshogy volt szar, ő ilyen "rendszerváltás utáni" ügyeskedő típusú szar volt. Ha arra gondolsz, hogy az akkori médiában vele a zsák megtalálta a foltját, ezt nem vitatom.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

szinhazi szineszeket futtattak eddig a filmekben,
 

Színházi színészeket nem kell lenézni, külföldi példa:

Natalie Portman, Kristen Bell, Gwyneth Paltrow, Sarah Jessica Parker, Morgan Freeman, Lea Michele, Hugh Jackman, Anna Kendrick, Cillian Murphy, Harvey KeitelKevin Bacon, Sean Connery, Edward Norton.

Magyarország kis piac, de nincs miért szégyenkezni:

Reviczky Gábor, Kern András, Rudolf Péter, Szabó Győző, Szőke András, Darvas Iván, Törőcsik Mari
És még nagyon sokan vannak színházi színészek akik mindkét műfajban kiválóak.

Eddig meg nem keszult jo magyar film.

LOL

 

A tanú

Az ötödik pecsét

Valahol Európában

A tizedes meg a többiek

Csapd le csacsi

Dögkeselyű

Kontroll

A legényanya

Üvegtigris

Mephisto

Kaméleon

Eldorádó

Hannibál tanár úr

stb.

 

Köbli Norbert forgatókönyveiből készült filmek is jók, sőt nagyon jók (pl. A vizsga; Szabadság - Különjárat; A berni követ; Félvilág; Örök tél; Trezor; Apró mesék; A játszma).

Amennyiben a címnek idézőjelben kell lennie, miért nem a magyar szokásoknak megfelelőben van?

:)

Szerkesztve: 2024. 03. 14., cs – 13:26

Mivel már több helyen írnak róla, így leírom amit ígértem:

Negatívumok: a fentebb/lentebb (általában) sérelmezett színházi érzés néha visszaköszön: valóban van, akiknél ez tetten érhető. Úgy értem néha túl teátrális amit látok és hallok, a vége felé haladva mind többször. Ezt viszont nem lehet mindig a színészek nyakába varrni. Szóval kérhette így akár a rendező is, esetleg szándékosan így volt a forgatókönyvben. Nem tudom miért van így, nem vagyok filmesztéta. De teátrális akár az együtt éneklésekben vagy "szavalásokban" is. Nagy Sándor és Fehér Tibor játéka elsőre *nekem* nem passzol a filmhez, erről szerintem a megformált karakterek tehetnek, mert tökre de tökre béna karaktereket írtak nekik. Aki ért hozzá, majd megszakérti nálam jobban.. talán az a bajom, hogy az egész kort és történéseit én nem találom elég vidámnak ilyesmihez. Ennyi negatívum jött le elsőre, ill. egy kevés lesz még a "másképp csináltam volna" résznél.

Ami tetszett: a film hiánypótló termékizé, bármely negatív dolog ellenében: 48/49 nem sok mozit szült eddig, főleg nem olyat, melyben Petőfi van centerben. Elég jó a fikció, a központi elem már önmaga érdekes (hogyan próbálják Petőfit előbb eltenni az útból, majd láb alól). Furcsa, hogy a rosszfiú szerep betalál minden érintett színésznél. Horváth Lajos Ottó valamiért nagyon jól alakítja a genya szerepét - meglepődnék, ha nem írnának rá több hasonló szerepet a jövőben. Még érdekesebb, ahogy a Cinematrixon röhögnek rajta, miközben a film nélküle sokkal kevesebb lenne. Apropó Cine: ott röhögnek a vadnyugati fegyveren is, de az a helyzet, hogy 1., nem vadnyugati 2., szerte Európában másolták a coltokat, az osztrákoknál meg főleg, FIXME. Jófiúként Berettyán Nándor alapvetően okés választásnak tűnik, bár néha nála (is) megvolt a színházi feelingem. A zene szerintem tök jó, a képi melót is jónak látom. Szerintem egyszer még meg fogom nézni valamikor, bár messze nem ez lesz az a film, ami elé évek alatt "tízszer" is leülök.

Amit másképp csináltam volna: koszosabbnak és romlottabbnak ábrázoltam volna az egészet.. ennél is romlottabbnak. S nem hangoltam volna ennyire optimistára játékfilmesre a végét, mert 1., a felnőttek tudják, hogy igen komoly hónapok s évek jöttek ezután 2., a gyerekek pedig nem árt, ha idejében megtudják. Nem tudom hogyan lehetett volna lezárni, talán tovább kellett volna horgolni a történelmi szálakat egy kevéssel (csak néhány percre elmenni mondjuk 48 őszéig). Kivettem volna a filmből a bohókásnak szánt részeket, a bohém esernyős-kardozós jelenetekkel együtt. Ezekkel olyan, mintha a forradalmat valami nagyon bohém és kizárólag magasztos izéként kellene értelmezni, holott nyilván nem az. Rákay Philipet valahogy a háttérbe nyomtam volna akár még művileg is, mert emiatt sokan előítéletekkel fogják ma megnézni, sőt van aki nem fogja megnézni (ezt biztosan tudom, mert reggel szóba került, és akkor ez épp így elhangzott az egyik irányból). Részemről nem értek egyet a bugyuta "nem nézem meg" véleményekkel, ha *csak* ennyi az oka a távolmaradásnak. Tőlem aztán belelóghatott volna személyesen a tyurcsán vagy a zorbán keze is, az ilyesmi témát én előítéletek nélkül meg tudnám nézni elsőre.. legfeljebb utána elmondanám ha aktuális még, hogy na ezt azért nem kellett volna és kapjátok be. Az eddigi negatív kritikákban a Rákay szó meg a pénz egészségtelenül sokszor szerepel, szóval az előítélettel szerintem legalább részben igazam van.

Rettegők figyelmébe: aki a becsempészett napi politikától vagy propagandától rettegne, az feleslegesen teszi - aki pedig Aranybulla szintű lesajnálásra készül, annak írom: ez más liga. Jó lenne ezt a színvonalat általában megtartani, ha hazai filmgyártásról van szó.

Ezen túl pedig annyit még értetlenkednék, hogy továbbra sem tudom elképzelni mi generálhat reálisan 6++ milliárd Ft költségvetést. Értem a sok jelmezt, a soproni várkerület mögötti lezárást és átalakítást, a sok szervezést, a sok statisztát stb stb.. dehát 6 mrd Ft akkor is nagyon soknak hangzik. Nem értek hozzá amúgy, marad az értetlenkedésem.

Összességében nekem elsőre 10/7 körüli (vagy 10/6): amikor megnéztem 7 volt, másnap 6/7 között billegett, most sem tudom melyik - de nem bántam meg az előtte töltött 2+ órát.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

https://www.imdb.com/title/tt19857862/ Most vagy soha - Most 1.1-es rating

Bar meg nem jott be eleg ertekeles. De szerintem idovel meg fogja elozni a Kis Vuk-ot biztosan. Tippre Zimmer feri 2-t is. A rendezok es az irok tovabbi munkai alapjan 3 es 5 kozott lehet a vegleges ratingje majd.

Olyan nemtelen értékelések vannak benne, melyek ~“Putyin kutyájának szarjaként” vagy “zorbán propagandaként” osztályozzák. Megtekintés nélkül, esetleg politikai töltetű fikkantásokból tájékozódva. Nemtelen, erre nem tudok jobbat mondani. Aljadék módi.

Ma hallottam olyat is komoly és ismert embertől (nevet nem mondok), hogyha érdekelné “az olyan lenne, mint a Nagy Ferót hypolni”. Háát, gratulálnék, ha lenne mihez.

Szerintem 6 körül lenne reális. De bármennyi is lehetne, csak előtte meg kellene legalább nézni, és úgy adni bármit.

BTW mondjuk amikor a néger hableány kapott 2.1-et 70k voksból, azt gyorsan (2 perc) felkozmetikázták 7-re.. dehát ez már csak ilyen biznisz :))

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Rákay megrázónak és könnyfakasztónak nevezte a filmet ért visszajelzéseket. Mint mondta, vidéki és budapesti helyszínekről is olyan jelzéseket kapott, hogy a vetítéseken „spontán tapsban törnek ki az emberek, fölállnak és könnyes szemmel ünneplik a filmet”.

valamint

„Megkockáztatom, magyar filmbe talán soha senki nem fektetett ennyi energiát. És ez nem pusztán pénz, hanem emberi hozzáállás kérdése. A katarzist haladárék ódivatúnak gondolják, mi viszont örök érvényűnek” 

 

Mondjuk a visszajelzesek tenyleg konnyfakasztoak szamara az IMDB-n. Majd valamikor megnezem a filmet, allitolag van olyan jo mint a Fast and Furious

Szóval szerinted az un. "filmkritika", amit idelinkeltél, az nem tartalmaz politikai propagandát?

Objektív, csak a filmmel foglalkozik?

Nincs benne érzelmi töltet?

Nem akar közvetíteni valami üzenetet?

Nem kever bele olyan dolgokat, amiknek semmi köze a filmhez magához?

Besegitenek, hogy ne csak meddo mutogatas menjen a masikra. Nem ismerem a szerzot es milyen oldalhoz tartozik epp, de objektiv velemenyt kertem a chatgpt-tol a cikk alapjan.

A kritika tartalmaz propagandat?

ChatGPT:

A kritika elemzése alapján úgy tűnik, hogy az inkább a film propagandisztikus jellegét kritizálja, mintsem maga tartalmazna propagandát. A szerző erőteljesen bírálja a filmet amiatt, hogy politikailag motivált, ideologizált narratívát követ, és állítja, hogy a film a történelmi eseményeket egy adott politikai nézőpontból ábrázolja, amely a nemzeti érzést és az "elnyomó Nyugat" tematikáját hangsúlyozza. Ezzel kapcsolatban a kritika felveti, hogy a film alkotói szándékosan választottak egy olyan narratívát, amely egyes politikai csoportok vagy ideológiák számára kedvező lehet.

A kritika hangsúlyozza, hogy a film eltér a történelmi valóságtól, és szándékosan manipulálja az eseményeket és karaktereket annak érdekében, hogy egy bizonyos politikai üzenetet közvetítsen. Az ilyen típusú kritika maga a film propagandisztikus elemeire irányul, és nem a kritika maga tekinthető propagandának. Ehelyett a kritika célja, hogy felhívja a figyelmet a film által képviselt nézőpontokra és arra, hogyan befolyásolhatják ezek a nézőpontok a történelmi események megítélését és ábrázolását.

Összefoglalva, a kritika inkább a "Most vagy soha!" film esetleges propagandisztikus jellemzőit bírálja, és próbálja dekonstruálni azokat az elemeket, amelyek szerinte a történelmi valóságot politikai célokra használják fel. A kritika így nem propagandát tartalmaz, hanem a film politikai és történelmi ábrázolásának kritikai elemzésére törekszik.

Virítsd a promtod :D

Van a cikkben politikai elfogultság?

Igen, a cikk politikai elfogultságot mutat a kritikus szemszögéből. A szerző számos alkalommal kifejezi azon véleményét, hogy a film hamisítja a történelmi eseményeket, és negatív színben tünteti fel a magyar forradalom és szabadságharc eseményeit. Emellett bírálja a film rendezőjét, Rákay Philipet, és a kormányzati propaganda kapcsolatát a filmmel.

A cikkben megjelenő kritika gyakran politikai jellegű és kormánykritikus hangvételű. Például bírálja a film készítőit, mivel úgy véli, hogy a film célja a kormánypropaganda támogatása volt, és nem a valósághű történetmesélés. Emellett kifogásolja, hogy a film képi megjelenítése hű a korabeli Pest díszleteihez, de a cselekmény és karakterek jelentős része kitalált és torzított.

Ezek a politikai megjegyzések és kritikák egyértelműen jelzik, hogy a cikk politikai elfogultságot hordoz magában. A szerző szubjektív véleménye és politikai nézetei hatással vannak a kritikára és értékelésre, és ez befolyásolja a cikk által közvetített üzenetet.

Ez egy objektív filmkritika, vagy a szerző politikai meggyőződésének kifejezése?

Az ítélet mindkét irányba hajlik. Bár a cikk tartalmaz objektív elemeket, például a film cselekményének leírását és a színészi teljesítmények értékelését, ugyanakkor számos politikai meggyőződést kifejező állítás is van benne. Ezek közé tartozik például a kormánypropaganda említése, valamint az ítélet a film rendezőjének politikai kapcsolataira vonatkozóan. A politikai kontextusban való értelmezés és az értékelés során megjelenő politikai színben egyértelműen az író saját véleményének kifejezése figyelhető meg. Így a cikk inkább politikai meggyőződés kifejezésére utal, mintsem kizárólagosan objektív filmkritikára.

"Szóval szerinted az un. "filmkritika", amit idelinkeltél, az nem tartalmaz politikai propagandát?"

En ezen nyitomondatodhoz kertem objektiv segitseget. Mert ugy tunt a felvezeto butasagod/kerdesed szeretned fuggetlen dolgokkal igazolni.

A prompt: feltoltottem cikket egy az egyben, majd megkerdeztem: "A filmkritika tartalmaz propagandat?" Semmi egyeb prompt nem volt.

 

Termeszetesen szubjektiv, mint minden filmkritika. De ettol meg nem tartalmazott propagandat, barmennyire is szeretned. :)

Mert ugy tunt a felvezeto butasagod/kerdesed szeretned fuggetlen dolgokkal igazolni.

Szóval semmit sem adtál hozzá az eredeti témához.

Nem baj, megszoktuk tőled.

Az, hogy még magadat is megcáfolod a nagy igyekezetedben, az sem idegen tőled.

En mindossze leirtam a ChatGPT valaszat, mert o ellenben veled elolvasta a cikket. Tudom fajdalmas pontra tapintott nalad, azaz ravilagitott a butasagodra, de nem ertem minek kapalozol meg ezen? A hibajegyet, ha ugy gondolod rossz valaszt adott, akkor a microsoftnal vedd fel, ne nekem vergodjel. Koszi.

https://imgur.com/a/FAJTxiE

https://imgur.com/a/VdX6Foy

 

A rinyalast kerlek a microsoft hibabejelentoben vegezd ezzel kapcsolatban.

 

En mindossze egyik bugyutanak tuno kerdesedre adtam valaszt a ChatGPT segitsegevel, hogy ne kelljen elolvasnod a teljes cikket es ertelmezned sem, hiszen az egyertelmuen kiderul, hogy neked az nem megy.

Ugy latszik az egod kirugta a sajat labad es nem fogadtad orommel az onzetlen segitsegem.

Úgy erőlködsz, majd(?) beszarsz :D

Ennyi baromság láttán egy idő után nem tudjuk, sírjunk-e vagy röhögjünk.

Ja bocs, ezt nem én mondom, ez egy idézet a cikkből.

Értem én, hogy védened kell a mundér "becsületét", de azért mégiscsak az elvtársaddal kéne megbeszélned, hogy objektív filmkritika helyett miért egy politikai állásfoglalást linkelt ide.

"Szóval szerinted az un. "filmkritika", amit idelinkeltél, az nem tartalmaz politikai propagandát?"

En erre a kerdesedre kerestem objektiv valaszt. Te pedig a tobbi kerdesedre is. Akkor ezek szerint kozos erovel sikerult a kivancsisagod es a tudasvagyad teljes skalajat kielegiteni az adott temakorben.

Orulok, hogy ehhez hozza tudtam tenni legalabb minimalisan.

És milyen érdekes: L. Simon László - akit nem igazán lehet ellenzéki propaganda terjesztésével vádolni - nagyjából hasonlókat állít a filmről, mint az általam linkelt kritika.

Telex: L. Simon Lászlónak tetszett is meg nem is a Petőfi-film, de azért üzent a huhogóknak

Gondolom mindenki elfogult:

Tudvalévő volt, hogy a Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk által írt forgatókönyvben lesznek fiktív elemek, de arra nem gondoltam volna, hogy szinte csak azokból fog állni. A leginkább szembetűnő a műfajválasztás, illetve a kitalált gonosz, Farkasch személye (Horváth Lajos Ottó), aki nem mellesleg főszereplővé avanzsálódik az elnyűhetetlen, képregényfilmekre hajazó antagonista szerepében. Benne rejlik a legtöbb potenciál, mégsem tudnak mit kezdeni vele azon kívül, hogy velejéig romlott és erkölcstelen. Az expozíció lendületessége a Pilvaxból való távozás után alábbhagy, és a film nagyjából felétől iszonyúan repetitívvé válik az összkép. Annyit látunk, hogy az ifjak egyre nagyobb tömeget mozgatnak meg, a Nemzeti dal hatására a legaljasabb pórnép is hithű hazafivá válik, sőt, a vers még a dadogást is megszünteti, Petőfi népszerűsége pedig néhány óra leforgása alatt Jézuséval vetekszik.

 

Masodik:

Amikor március 15-öt meg akarták filmesíteni, rá kellett jönniük, hogy „kevésbé filmszerű”, azaz hiányoznak belőle az egyértelmű konfliktusok, a célok, absztraktok, és mivel a közvélemény szeme előtt a szórakoztató film = akciófilm, a folyton vonuló, meg-megálló tömeg nem igazán alkalmas arra, hogy akciójeleneteket facsarjanak ki belőle.

Ezért Rákay és két forgatókönyvíró-társa (Szente Vajk és Kis-Szabó Márk) úgy döntöttek, felturbózzák azt, ami történt. Petőfi Sándort valóban évek óta megfigyelte a bécsi rendőrség, de a márciusi ifjak kapnak egy ellenlábast a Farkasch nevű könyörtelen titkosrendőr személyében (Horváth Lajos Ottó), Szendrey Júliából ide-oda rángatott áldozat és túsz lesz, a dulakodásokból verekedés, a történelemből pedig vidámpark. A Most vagy soha! a Star Trek-sorozatok holofedélzete: megidéz egy kort, láthatólag az alkotók legnagyobb szórakoztatására.

Harmadik:
 

De OK, legyen! Megkísérlem a pozitív hozzáállást ehhez a Petőfi-képhez. Mi vezethetett odáig, hogy a Most vagy soha Petőfije szinte rezzenéstelen, merev arccal bámulva meneteljen át a városon? Szinte annyira megveszekedetten azonosul a forradalmár szerepével ez a „Petőfi”, hogy már-már egy 1950-es évekbeli agitprop filmben is túl sok lenne. És itt nem Berettyán Sándor színészi képességeit szólom le, hanem a rendezői felfogást (a filmet papíron és ténylegesenn(?) rendező Lóth Balázs helyett a kreatív producer és mindenes Rákay Philip szokott nyilatkozni), a rossz forgatókönyvet. A film azt sugallja, hogy a nemzeti függetlenségünkre csak a nyugat veszélyes, ellenük kell harcolni, s kivívni a függetlenséget.

Milyen érdekes, hogy a jelenlegi hatalom ideológiája dettó ugyanez, s elkölthetett a stáb hatmilliárdot a bűnös nyugat ellen kurucos szabadságharcot folytató, “bátor” kormányfőnk tetteinek történelmi igazolására. Miért kellett Petőfiből egy tábornokokat megbabonázni tudó hőst kreálni, akinek elég pár szót szólnia a kakaduként cifrálkodó öreg Lederer Ignác tábornokhoz, s az máris feladja a küzdelmet, s így egyből győzött is a forradalom?! Miért nem lehetett ezt a dicsőséges napot hívebben ábrázolni? Mert akkor nem hozta volna vissza a politikai árát? Mert ez így szimpla propaganda! Kurzusfilmmé silányították ezeket a dicső napokat.

Nem ismerek más olyan forradalmat, ahol délben hazamennek enni a dicső, később utcanévvé váló férfiak. Mert 1848-ban, a valóságban hazamentek enni. Ehhez képest a filmben akciójelenetek zajlanak, a katonának alkalmatlan Petőfi Sándor emeleti ablakon ugrik ki terhes feleségével, s futva menekül a hatalom pribékje elől. Miért kellett meghamisítani a történelmet? Mert Petőfi Sándor feltehetően egészen más dolgot csinált ezen a napon? Nem szentként viselkedett, hanem húsvér fiatalként?

A filmben Szendrey Júliát is elég csúnyán lefokozták, korának egyik legradikálisabb, legintenzívebb, izzó, izgalmas nőalakja lehetett olvasmányaim alapján, ehhez képest itt jobbára egy szende nő, akit Mosolygó Sára (ő is egy igazi tehetség) alakít, s gyönyörű szemeivel esdeklőn bevallja, hogy gyermekük születik. A valóságban március 15-től december 15-ig, Petőfiék gyerekének megszületéséig napra pontosan 9 hónapnyi idő telik el – ami éppen elég idő ahhoz, hogy egy nő kihordjon egy magzatot. Ehhez képest a filmbeli Szendrey Júlia már a két egymásba olvadt ivarsejtet is megérzi a petevezetékében, s ebből tudja, hogy terhes.

Erre a hamisításra miért volt szükség? Ennyire olcsó, hatásvadász ötletet minek kellett ráterhelni a már önmagában is nehezen megragadható eseménysorra? Ami annyi, hogy pár tucatnyi radikális fiatal fellázított egy várost! Nem egy elképzelt titkosrendőrrel csörtéztek még ebédszünetben is.

Szinte biztosra vehető, ezt több irodalomtörténész is állította, hogy 1848. március 15-én két, kiemelkedően fontos esemény történt Petőfi Sándor életében, az egyik a forradalom volt maga, a másik a gyermeke fogantatása. Úgyhogy az ablakon kiugráló akciójelenet helyett, ha a filmkészítők törekedni szerettek volna a történelmi hűségre, akkor egy szenvedélyes ágyjelenet hívebben kifejezte volna Petőfi valóságos életét (persze, akkor az általános iskolásokat elvesztették volna a minimum 14-es karika miatt).

Negyedik:

Mi is tudunk kicsit sárga, kicsit savanyú, B kategóriás akciófilmet készíteni, akár Petőfi Sándorról is, az első magyar Jediről, akit az első magyar Terminátor üldöz megveszekedetten

Most vagy soha! elején feltűnő inzert azt hirdeti: „Ami történt, és ami történhetett volna”. Hamar gyanús lesz, ami végül be is igazolódik: Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvírókat mintha csak az „ami történhetett volna” rész érdekelte volna igazán, nem a forradalom kirobbanása. Ugyanis minimum a tetemes – kétórásnál is hosszabb – játékidő fele teljesen abszurd, és a sztori szintjén is az értelmetlennel kacérkodó akciófilm, az a fajta, amit hétköznap késő este játszanak a kereskedelmi tévék, azoknak a nézőknek, akik a negyedik fröccs után már nem feltétlenül veszik észre, ha egy másik csatornán ugyanezt a filmet egy hete már megnézték, csak törjenek az orrcsontok a verekedések közben, és legyen viszonylag hideg a fröccs.

Ez a film nem is akarja megmutatni, hogyan robbant ki a forradalom: csak végigveszi nem is a történelemkönyvek, hanem inkább a színes, picit giccses képeskönyvek untig ismert eseményeit, és egy több milliárd forintból felépített díszletvárosban korhű jelmezekkel bemutatják azokat.

A legrosszabbul Farkasch járt: Horváth Lajos Ottó becsülettel próbálja élettel feltölteni a karaktert, de az sajnos teljesen üres. Rákayék sok sablont ellestek ugyan a megvetett nyugati filmekből, de azt pont elfelejtették, hogy az ilyesfajta negatív hősöknek is ki szokott derülni a motivációjuk, előtörténetük – neki nem derül ki. Ő egyszerűen csak velejéig gonosz. Ami azt jelenti, hogy a filmidő felét kitevő hajsza egyszerűen csak azért van, mert csak. Ennyi.

És ha ez még nem lenne elég, Lóth Balázs rendező többször bizonyítja, hogy sem arányérzékkel, sem ízléssel nem áldotta meg a sors. Nincs ebben a filmben semmi, amit ne mondanának el vagy mutatnának meg minimum kétszer, még a leggiccsesebb ötleteket is: már egyszer is épp eléggé féktelen hatásvadászat, amikor a nagy tüntetés közben eloszlanak a felhők, és felragyog a nap, de amikor ezt még egyszer megismétlik, ezúttal már egy magyar zászlóval az előtérben, az „ízlés” szó felforr a fejünkben és elpárolog. Hasonló a helyzet Gulya Balázs zenéjével: mindvégig, de szó szerint mindvégig az a túltoltan hősies, jelentőségteljes aláfestő zene megy, amilyet a hozzáértő zeneszerzők és filmesek kizárólag egyes jelenetek vagy a film csúcspontján engednek meg maguknak; itt azonban ugyancsak ízlésficamosan szinte a lótrágyával dobálózás közben is azt próbálják éreztetni a nézővel, hogy minden, amit lát, nagyon fontos és nagyon hősies.

A legrosszabbul Farkasch járt: Horváth Lajos Ottó becsülettel próbálja élettel feltölteni a karaktert, de az sajnos teljesen üres. Rákayék sok sablont ellestek ugyan a megvetett nyugati filmekből, de azt pont elfelejtették, hogy az ilyesfajta negatív hősöknek is ki szokott derülni a motivációjuk, előtörténetük – neki nem derül ki.

Dehat kiderult, eleg szajbaragosan raadasul. A motivacio is, es az elotortenet is.

Az mar mas kerdes, hogy ez a motivacio kb. annyira volt mely, mint egy atlagos Marvel-fogonosze, de volt, explicit bemutatja a film, hogy o honnan jott, es sajat maga mondja el egy bizonyos jelenetben, hogy mit akar. Vagy en egy masik filmet neztem, mint a kritikusok? :D

Az, hogy szart se olvastál, azt kerested ami igazolja az elgondolásodat, majd lapoztál. A fenti mondat a cikkből van, bias nélkül. Teljesen szóról szóra igaz, kifejezetten dicséri a film megvalósult változatát és érzelem és politika mentes kijelentést fogalmaz meg. Még az is lehet hogy ezzel te nem értesz egyet, de semmiképp nem lehet mellette elmenni azzal a kijelentéssel amit tettél. (ne fáradj értem, hogy nem is akarod érteni)

Az az aha, hogy még "A díszlet valóban korhű" sem igaz. Nyilván én nem nagyon akadtam ki ilyen dolgokon, hogy a huszárokat gyalogos egyenruhába öltöztették és viszont, illetve hogy a monarchiában egységes német parancsnyelv ellenére vannak tisztek akik olaszul parancsolnak, stb stb. Nem vagyok elég történész-nerd ahhoz, hogy nekem feltűnjön a csomó apróság ami rosszul van megjelenítve.

Csak mondjuk ha gyerekeket visznek el az iskolák (totally nem központilag kötelező jelleggel) tanítási időben ezt a filmet megnézni, akkor azért nem ártana, ha adtak volna ilyen apróságokra. Na, meg mondjuk arra, hogy a sztori szinte teljesen fikció és a neveken kívül köze nincs a valós eseményekhez...

Én őszintén szólva nem szeretem az ilyen típusú filmeket. Lehetett volna rendes történelmi dráma, ahol a cselekmény a szereplők és főbb történések történelmileg helyesek csak dramaturgiai célból vannak kicsit kiszínezve (ehhez még a Hídember is relatíve közel állt). Vagy lehetett volna olyan fikció, ami abban a történelmi időben és környezetben zajlik, de kitalált történet, kitalált szereplőkkel. Ez a film két szék között leült a padlóra.

(Egyébként ha próbálsz elvonatkoztatni az Elkszúrtuk direkt politikai szájbarágós üzenetétől, azzal is ugyanez lesz a baj. Az a film azért nem működik, mint thriller, vagy mint krimi, mert pontosan tudod az első perctől kezdve, hogy mire megy ki. Mintha egy Columbo epizódot próbálnának körömrágós, feszültség-fenntartós thrillernek megcsinálni, miközben a formátum sajátosságaként az első 5 percben látod ki volt az elkövető, hogy követte el, és azt is tudod, hogy a végén biztosan el lesz kapva.)

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Orbán:

Magyarok istenére esküszünk, hogy minden közpénzt elteszünk

Szerkesztve: 2024. 03. 16., szo – 23:52

Na láttam, hosszú volt, unalmas volt, értelmetlenül hangos volt és nem az én világom. Másnak biztosan bejön.

A produkció alig néhány nap alatt a 10-ből 1,4-es értékelést kapott az iMDb-n, ennek ellenére viszont rekordbevétel folyt be belőle. A nyitó hétvégén ugyanis 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba – több iskola diákjának kötelező jelleggel kellett megtekintenie a produkciót –, 162 millió forintot hozva a konyhára

Szuper akkor mar csak holmi 6 ezer milliot kell bekaszalni es nyereseges is lesz...

Brutálisan visszaesett a nézettsége 71,2%-al

75 551-es első hétvégi nézőszámot a második hétvégén lelombozó 21 755-ös követte

[...]

Az első hétvégén a Nagy Ervin főszereplésével készült film is több mint 72 ezer nézőt vonzott a mozikba, a Kincsem viszont a továbbiakban is fenn tudta tartani az érdeklődést, a második hétvégére mindössze 29 százalékkal esett vissza a nézőszám. 

Szerintem jo volt. Kifejezetten jo volt. Hogy tul draga volt-e, vagy loptak-e el a koltsegvetesbol, arrol fogalmam sincs, nem ertek a filmiparhoz, nem tudom megallapitani, hogy 16 millio dollarbol milyen filmet lehet csinalni. De ha ugyanezt a filmet Hollywood forgatta volna az amerikai fuggetlensegi haborurol, akkor nem lenne ennyi hazug fasz az IMDB ertekelo-szekcioban.

Aki azt mondja, hogy a Horvath Lajos Otto-szal felesleges a filmbe, az nem tudom, milyen mozit nezett. Anelkul konkretan dogunalom lenne a film, mert egyebkent semmi feszultseg nincs benne.

A masik amit nem ertek, az olyan kritikak, amik a tortenelmi huseget feszegetik. Ez egy jatekfilm. Egy 176 evvel ezelotti esemenyrol. Szerintem a kritikusok nagy resze sem tudja pontosan, hogy mi tortent aznap.